Az MNB az inflációs célról és az államháztartási hiányról
Elmondta: az MNB szakértői idén és jövőre is 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak.
Virág Barnabás kiemelte: a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása az alapkamat csökkentését indokolja addig, amíg a monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható elérésével.
A Magyar Nemzeti Bank kedden már közzétette a jelentés fő számait, amelyek szerint jelentősen, a korábban várt 1,7 százalékról 0,3 százalékra mérsékelte idei inflációs várakozását az MNB, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését az előzőleg várt 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte.
A jegybanki Inflációs jelentés kedden kiadott fő számai alapján az MNB továbbra is azzal számol, hogy 2017-ben a gazdaság 3 százalékkal bővül. A jegybank szerint az infláció 2017-re 2,4 százalékra gyorsul, decemberben még 2,6 százalékos fogyasztói áremelkedést vetítettek előre.
Az MNB elemzői idén 1,8 százalékos, jövőre 1,7 százalékos uniós normák szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiányt várnak - derül ki a jegybank csütörtökön publikált inflációs jelentéséből.
A szakértők ebben még nem vették figyelembe, hogy a kormány hiány nélküli, azaz 0 szaldós költségvetés összeállítását tervezi. A lakossági fogyasztás idén 3,5 százalékkal, 2017-ben 2,8 százalékkal bővül, a gazdasági növekedésen belül egyre meghatározóbb lesz a háztartások fogyasztása - derül ki a jelentésből.
