Az MSZP különvéleménnyel írja alá a politikai megállapodást
Mesterházy Attila frakcióvezető a képviselőcsoport több mint ötórás ülése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: markáns különvéleményük szerint az MSZP változatlanul azt tartja helyesnek, hogy a frakcióknak legyen joga vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot létrehozni, indítványaikat a parlament plenáris ülésén a közvéleménnyel megismertetni. A második pontban azt írták, a közérdeket veszélyezteti, ha a nemzetbiztonsági bizottságban olyan képviselők ellenőrizhetik a titkosszolgálatok munkáját és juthatnak titkos információk birtokába, akik maguk is nyíltan rokonszenveznek vagy kapcsolatot tartanak a titkosszolgálatok vizsgálati körébe tartozó tevékenységekkel. Ezért az MSZP nem fogadja el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságban - közölte. Mint mondta: a törvények szerint minden képviselőnek joga van egy bizottság munkájában részt venni, de azt nem határozza meg, hogy melyikben. Szerinte így előfordulhat, hogy egy parlamenti pártnak valamelyik testületben ne legyen képviselője. A különvéleményben az MSZP azt is rögzíti: azt várja Schmitt Pál leendő házelnöktől, hogy - mivel a házszabály szerint a bizottságok elnökére, alelnökeire, tagjaira az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot -, indítványával rendezze a vitatott kérdéseket.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden bizottságba delegálnak tagokat, de az elnöki és alelnöki posztok betöltéséről csak annak ismeretében döntenek, hogy az Országgyűlés leendő elnöke mennyire veszi figyelembe a különvéleményüket és a Ház többsége milyen döntést hoz a bizottsági struktúráról az alakuló ülésen. Ezzel összefüggésben azt mondta: ha a parlament elnöke semmilyen javaslatot nem tesz, akkor annak a felelősségét és következményét neki kell viselni. Többször hallottuk a fideszes képviselőktől, hogy élni kívánnak a kétharmad adta felhatalmazással, itt az első alkalom - fogalmazott. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a parlament munkáját nem akarják akadályozni, részt vesznek a bizottsági munkában, de számukra nem fontosak a posztok.
Ezért - tette hozzá - nem is választottak a frakcióülésen alelnököket és elnököket, de a bizottsági tagokat elosztották. Arra a felvetésre, mi lesz akkor, ha a Jobbikot nem zárják ki a nemzetbiztonsági bizottságból, úgy válaszolt: ezt nem fogják támogatni, de kisebbségben vannak. A frakcióvezető egy másik kérdés kapcsán megerősítette: a politikai megállapodásnak vannak olyan pontjai, amelyeket az MSZP nem vitat. Példaként említette a 19 állandó bizottság létrejöttét, azok elnevezését vagy akár az irodák elosztását. Mesterházy Attila nyugodtnak és konstruktív hangvételűnek nevezte a képviselőcsoport több órás vitáját, amelynek a végén név szerint szavazással, markáns többséggel fogadták el, hogy a frakció csak úgy írja alá a politikai megállapodást, ha különvéleményt csatoljanak hozzá. Kitért arra: nem fogadják el a Fidesznek azon álláspontját, amely szerint az ellenzéknek koalícióban kéne bármilyen formában is együttműködnie. Koalíciós kényszer csak kormánypártok között szükséges - jegyezte meg, hozzátéve: az Országgyűlésben három teljesen különböző ideológiát képviselő frakció van az ellenzékben, a Fidesznek ezért mindegyikkel külön-külön is kell tárgyalnia és figyelembe kell vennie a véleményüket a döntések meghozatalakor.
Leszögezte: az MSZP a jövőben sem akar semmilyen módon együttműködni a Jobbikkal, mert a párt ideológiája, programja teljesen idegen attól, amit egy demokratikus párt képvisel. Hozzátette: sajnálattal vették tudomásul, hogy az LMP ezekben a vitákban hallgatott és csak utólag sikerült az álláspontját kialakítani. Az MTI úgy tudja, nyolcan szavaztak nemmel a politikai megállapodás aláírására: Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Veres János volt pénzügyminiszter, Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, Ficsor Ádám volt titokminiszter, Nyakó István szóvivő, Vitányi Iván és Lukács Zoltán.
