Az NGM és az MNB egyaránt támogatja az önkéntes pénztári megtakarítási formát
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette: az NGM határozott szakmai álláspontja az, hogy a pénztári adókedvezménynek meg kell maradnia. Az önkéntes nyugdíjpénztár egy olyan speciális megtakarítási forma, ahol az egyéni befizetések és a munkáltatói támogatások egy helyen koncentrálódnak, alacsony költséggel, átláthatóan működnek, a hozam pedig - a pénzügyi válság éveit is beleértve - kiemelkedően versenyképes - mutatott rá.
Kisgergely Kornél, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar nyugdíjrendszer a legfenntarthatóbbak közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség kiegészítő formákra. A jegybank stratégiája szerint támogatja a korszerű öngondoskodási formákat, s kiemelt célja a megtakarítások ösztönzése. Az ügyvezető igazgató bejelentette: az MNB jogszabálymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy az új pénztári belépők esetében enyhítsék a jutalékkorlátokat, az értékesítők ugyanis a 2012. évi szigorítás óta kevéssé érdekeltek a tagtoborzásban.
Mindkét szakember kiemelte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliójában magas az állampapírok aránya, ami segíti az államadósság kezelését.
Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke megnyitójában egyebek között arról beszélt, hogy a szervezetnek sikerült megújulnia. A nyugdíjkasszák taglétszáma éves szinten stagnál, de a pénztárak negyedévről negyedévre kiemelkedően jó teljesítményt nyújtanak és a jövőkép is biztató. A pénztártagok és a munkáltatók mellett a jogalkotóknak is érdemes számolniuk ezzel a hosszú távú, biztonságos és versenyképes megtakarítási formával - hangsúlyozta.
Balogh László ismertette: a nyugdíjkiadások összege a GDP-hez mérten több mint 9 százalék, az államháztartási kiadásoknak pedig a 17 százaléka. Hangsúlyozta, a nyugdíjrendszer csak erős és stabil gazdasági környezetben működtethető hatékonyan. A gazdasági környezetről elmondta, a tavalyi növekedés európai összehasonlításban is kimagasló volt, az összevont 3,1 százalékos növekedés tartható lesz az év végéig, valamint a jelenlegi adatok szerint a 2,4 százalékos deficit is a migrációval kapcsolatos kiadások mellett is. A fiskális politika a helyettes államtitkár szerint fegyelmezett, az alapvető egyensúlyi mutatók és a külső finanszírozási képesség kimagaslóan jó. Az adósság leépítésének ütemében az EU éllovasai között van Magyarország, a munkanélküliség csökkenésének ütemét tekintve pedig a negyedik európai összehasonlításban.
Kisgergely Kornél egyebek között elmondta: a jegybank fontosnak tartja, hogy a nyugdíjpénztári kifizetések ne egy összegben, hanem járadék formájában történjenek. Az MNB nincs ellene, hogy a portfólió egy részét kellő körültekintés mellett kockázatosabb eszközökbe fektessék a kasszák. Az ügyvezető igazgató szerint az önkéntes kasszáknál még van tere az emelkedésnek, mivel a pénztári tagok száma mintegy negyede a több mint 4 millió munkavállalóénak.
A felügyeleti tevékenységről szólva elmondta, a pénztári hozamok a következő években alacsonyabbak lehetnek az alacsony hozamkörnyezet miatt, a nem fizető tagok fedezetének hiánya pedig prudenciális kockázatot jelenthet, amire odafigyel a jegybank. Az MNB éves szinten 17 átfogó vizsgálatot, és szükség esetén célvizsgálatot is végez, ezeknek a során a költségek mindig a fókuszban vannak - ismertette az ügyvezető igazgató. (MTI)
