Az NGM közzétette a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó nemzeti stratégiát
A dokumentum szerint a pénzügyi válság mély nyomokat hagyott a lakosság pénzügyi biztonságérzetében és pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalmában. Az elmúlt években végzett felmérések és a nemzetközi trendek azt támasztják alá, hogy ennek oka a pénzügyi ismeretek, illetve azok nem megfelelő gyakorlati alkalmazása. Ezért a kormány fontos célként fogalmazta meg a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését.
A stratégia szerint a köznevelés rendszerén belül meg kell teremteni a valós pénzügyi edukáció lehetőségét, és általánossá tenni. Erősíteni szükséges a tudatos pénzügyi magatartást és a háztartások pénzügyi stressztűrő képességét. Létre kell hozni és széles körben megismertetni a tudatos pénzügyi fogyasztói magatartást támogató intézményeket. Erősíteni kell a lakosság öngondoskodási szemléletét, növelni a pénzügyi termékekhez, pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést, ösztönözni a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatát, támogatni a körültekintő hitelfelvételt.
Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!
A stratégia elsődleges célcsoportját a még iskolarendszerben tanulók jelentik, de a felnőtt korúakat is sokféle programmal kívánják elérni. A nyugdíjasok sem maradnak ki, és a különböző sérülékeny társadalmi csoportokat is segíteni kívánják.
A dokumentum szerint a megfelelő pénzügyi tudással és attitűddel rendelkező lakosság jelentősen elősegítheti egy adott ország versenyképességét, hatékonyságát és eredményességét. Nemzetgazdasági szinten pedig hosszabb távon elősegíti a források hatékonyabb felhasználását, a családok jólétének javulását és az intézmények biztonságosabb működését, ami a GDP növekedéséhez is hozzájárul. A cél az, hogy a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának szintje néhány éven belül nemzetközi viszonylatban az élmezőnybe kerüljön - tartalmazza a stratégia.
A pénzügyi tudatosság fejlesztésének kormányzati centruma az NGM, de támaszkodni kell az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi programjaira, tapasztalataira. A nemzeti stratégia célja az is, hogy pénzügyi jártasságot támogató nagyszámú, de hatásában elaprózott kezdeményezésnek egységes, nemzeti stratégiai irányt szabjon, egyértelművé tegye a prioritásokat, valamint maximálisan kihasználja az állami, valamint az egyes civil kezdeményezések és az üzleti szektor által megvalósított programok közötti szinergiát. A dokumentum ismerteti az állami, a civil és az üzleti szereplők által eddig megvalósított programokat is.
A stratégia a működő programokban jelenleg rendelkezésre álló források fennmaradásával számol. A pénzügyi tervezés során elsőként meg kell vizsgálni, hogy az egyes fejlesztési célok teljesüléséhez milyen uniós programok járulhatnak hozzá. A konkrét akciók kidolgozása keretében kell megalapozott becslést adni arra vonatkozóan, hogy a célok teljes körű megvalósítása milyen mértékű és ütemezésű pótlólagos forrásigényt jelent.
Az első kétéves költségvetés összeállításánál figyelembe kell venni a stratégiát népszerűsítő médiakampány költségeit, a stratégiai honlap fenntartásának költségeit, a rendszeresen megrendezendő konferenciák, tréningek költségeit, a NAT-hoz kapcsolódó pénzügyi tananyag fejlesztésének forrásigényét, a szakmai anyagok kidolgozásának, terjesztésének költségeit, a stratégia végrehajtását biztosító szakapparátus személyi költségeit, valamint a most is célirányosan rendelkezésre álló forrásokat.
Mennyi tartalékra van szükségem? - ITT kiszámolhatod!
A stratégia eredményes végrehajtásában kulcsszerepe lesz a legalább havonta ülésező operatív testületnek, a Nemzeti tudatosság munkacsoportnak, amelynek elnöke az NGM pénzügyekért felelős államtitkára. A munkacsoportba az NGM, az Emmi, az MNB, a Pénziránytű Alapítvány, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Államkincstár (MÁK) delegál tagokat. A munkacsoport feladata a feladatok és határidők meghatározása, a végrehajtás nyomon követése, a stratégia végrehajtásában részt vevő intézmények tevékenységének összehangolása, az eredményesség mérése, javaslattétel a stratégia kiegészítésére, pontosítására, évente írásos jelentés készítése a kormány számára, valamint a stratégia honlapjának üzemeltetése és a kommunikáció megszervezése. A munkacsoport üléseire a piaci szereplők jelentős részét képviselő szervezetektől is lehet majd szakértőket meghívni, és meghatározott témák esetében a civil szervezetek közreműködésére is számít a munkacsoport.
