Az OVB megállapította a hivatalos 5 és 10 százalékos határt
A jogszabály szerint az OVB-nek a területi listákra leadott érvényes szavazatokat pártonként külön-külön összesítenie kell, és meg kell állapítania azon pártok körét, amelyekre a leadott érvényes szavazatok száma országos szinten nem haladja meg az 5 százalékos határt.
Ez az úgynevezett parlamentbe jutási küszöb, azaz az ezt el nem érő pártok sem a területi listán, sem az országos listán nem szerezhetnek mandátumot. A leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottságok összeszámolták, a 20 területi választási bizottság ezeket (minden lista esetében) összesítették, és erről tájékoztatták az OVB-t. Az OVB-nek a 20 jegyzőkönyv alapján kellett megállapítania az 5 (illetve közös lista esetén) a 10 százalékos határt, illetve, hogy mely pártok jogosultak arra, hogy területi listán mandátumot kapjanak.
A jegyzőkönyvek alapján a következő összesített szavazatszámot állapították meg: Fidesz-KDNP 2.706.292, MSZP 990.428, Jobbik 855.436, LMP 383.876, MDF 136.895, Civil Mozgalom 45.863, Munkáspárt 5.606, MSZDP 4.117, Összefogás Párt 2.732, MIÉP 1.286. A területi listás szavazatok száma 5.132.531volt, ennek megfelelően az 5 százalékos határ 256.626 szavazat, a 10 százalékos pedig 513.254 (az eltérés a kerekítésből, illetve az egyes számítási módok különbözőségéből fakad).
Az OVB hosszas vitát folytatott arról, hogy egész vagy törtszámban kell-e meghatároznia a százalékos határt, végül - ahogyan a korábbi választások idején - egész számban határozták azt meg. A Fidesz-KDNP esetében teljesült az a feltétel, hogy a területi listára leadott szavazatok száma meghaladta a 10 százalékos határt, az MSZP, a Jobbik és az LMP esetében pedig az 5 százalékosat. Az OVB döntését ismertetik a területi választási bizottságokkal, amelyek a küszöb ismeretében kiosztják a mandátumokat a pártoknak és meghatározzák, mely jelöltek kaphatnak a listáról mandátumot.
Erre azonban csak a második forduló után kerül sor, amikor kiderült, melyik egyéni jelölt szerzett mandátumot (mert akkor azt a jelöltet "le kell húzni" a területi listáról). A jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát. Vagyis, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok juthassanak a parlamentbe.
Magyarországon a rendszerváltás idején úgy döntöttek, a küszöböt 4 százalékban határozzák meg, ezt az 1994-es választásra felemelték 5 százalékra. Jelenleg tehát az országgyűlési választáson azok a területi és országos listák jutnak mandátumhoz, amelyek a választópolgárok által valamennyi területi listára leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5 százalékát elérik. Az a párt, amelynek a területi listáira az országosan leadott érvényes szavazatok száma nem haladja meg az 5 százalékot, elveszíti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait, nem szerez területi választókerületben mandátumot és nem szerez mandátumot az országos listán sem.
