Az UniCredit tőkét emelt, az Erste és a Raiffeisen más úton teljesíti a tőkekritériumokat
Az EBA decemberi stresszvizsgálatán állapította meg, hogy a rendszerkockázati jelentőségű európai bankoknak összesen 114,7 milliárd euró többlettőkére van szükségük a 9 százalékos tőkemegfelelési követelmény teljesítéséhez. A decemberi vizsgálatok alapján a 9 százalékos banki tőkemegfelelési kritériumot nem teljesítő bankoknak január 20-ig kellett jelezniük feltőkésítési terveiket a nemzeti pénzügyi felügyeletek felé.
Az EBA csütörtökön ezekről a tervekről adott előzetes jelentést. A szervezet ebben megállapította: a tőkemegfelelési hiányosságokkal rendelkező európai bankok elsősorban forrásoldali intézkedésekkel javítanak tőkehelyzetükön, így nem kell tartani attól, hogy a bankok lépései negatív hatással lesznek a reálgazdaságra. A decemberi vizsgálatok során tőkehiánnyal rendelkező magyarországi bankok külföldi anyavállalatai más-más módon igyekeznek a június végi határidőig megfelelni a tőkekritériumoknak.
Az olasz UniCredit január 4-én jelentette be 7,5 milliárd eurós tőkeemelési programját. A kibocsátás részeként 3,86 milliárd új részvény eladásáról tájékoztatott a bankház, a bejelentés időpontjakor érvényes piaci árfolyamhoz képest 43 százalékos diszkontot jelentő 1,943 eurós árfolyamon. A jegyzési időszak lezárultával, január 27-én az UniCredit arról tájékoztatott: a tervezett 7,5 milliárd eurós összeg 99,8 százalékának megfelelő 7,481 milliárd euró értékben jegyeztek részvényt. Hírügynökségi források a héten már arról tájékoztattak, hogy a részvénykibocsátás után a fennmaradó hányadra vonatkozó opciók is elfogytak a múlt héten.
Az UniCredit ezzel pótolta az EBA által decemberben megállapított, 7,97 milliárd eurós tőkehiány jelentős részét. Az osztrák Erste és Raiffeisen bankházak a válság elején, támogatás ellenében kibocsátott szavazati jog nélküli részvények beszámításával igyekeznek teljesíteni a 9 százalékos tőkemegfelelési kritériumokat. Előbbi bank esetében 743 millió euró, utóbbinál 2,127 milliárd euró tőkehiányt állapított meg decemberben az EBA. Az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA) január végén tájékoztatott arról, hogy az EBA-nál kezdeményezi egyes papírok beszámítolását a banki tőkébe. Korábban a két pénzintézet csak az államtól kapott úgynevezett részvételi tőkét fogadtathatta el tőkeként.
Az FMA ugyanakkor kezdeményezte, hogy a válság elején befizetett magánszektorbeli támogatás ellenében kibocsátott szavazat nélküli részvényeket is beleszámíthassák a tőkemegfelelési kritérium megállapításánál használt első körös magtőketartalékba (Core Tier 1). A válság elején a Raiffeisen 1,75 milliárd eurónyi állami részvételi tőkéhez és 750 millió eurónyi magánszektortól származó tőkéhez jutott. Az Erste 1,2 milliárd eurónyi állami, míg 540 millió eurónyi magántőkét vont be. Az Erste a decemberi stresszvizsgálatokat követően arról tájékoztatott: eredményvisszatartással, valamint a nem alaptevékenységekhez tartozó üzleti tevékenységek megnyirbálásával teljesítik a tőkemegfelelési kritériumot.
A Raiffeisen január végén közölte: a jelzett 2,1 milliárd eurós hiányból már 1,4 milliárd eurót pótolt. Ebből 780 millió euró származott a tőkestruktúra javításából, illetve a nem alapvető üzleti tevékenységek leépítéséből. További 450 millió eurót ért el a bankház a meglévő tőke minőségének javításából, míg 170 millió euró a tartalékok és a negyedik negyedévi nyereség visszatartásából. Az EBA decemberben az osztrák Österreichische Volksbank tőkemegfelelési helyzetéről azért nem közölt adatot, mivel a bankház jelentős átstrukturálás alatt áll. Az orosz Sberbank 2011-ben vásárolta meg a bankház kelet-közép-európai leányait tömörítő Volksbank Internationalt. (MTI)
