Az adósokat informálni kell a kormányzati akcióterv részleteiről
A fogyasztóvédelmi bizottság a keddi ülésén a devizahitellel rendelkező, nehéz helyzetbe került fogyasztók problémáinak rendezésére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékozódott. Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökhelyettese kiemelte, hogy a kormány és a Bankszövetség között megkötött ötpontos akcióterv nem "csodaszer", de a hitelesek döntő részének, a valóban nehéz helyzetűeknek segítséget nyújt.
Mivel a döntés meghozatalának felelőssége az adósé lesz, ezért miden információra fel kell hívni a figyelmét - hangsúlyozta, s mint hozzátette a PSZÁF azt tervezi, hogy megalkot egy információs "kisokost" és a honlapján egy minikalkulátort is létrehoz. Juhász Zoltán, az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogi referense is úgy vélekedett, hogy kiemelten fontos a mentőcsomag kommunikációja - ahhoz, hogy az adósok váltani tudjanak, érdemi, közérthető tájékoztatásra lenne szükség.
E mellett felhívta a figyelmet, hogy a legfontosabb feladat a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése lenne. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a jelenlegi helyzetet ismertetve arról beszélt, hogy 2011 március végén a magyar háztartások 9.200 milliárd forinttal tartoztak hitel- és egyéb pénzintézeteknek; ez az összeg a harmadát teszi a bruttó hazai terméknek. Az összes tartozás kétharmada devizalapú hitel, ezen belül többségben vannak a jelzáloggal fedezett lakossági hitelek - emelte ki azzal, hogy a teljes hitelállomány 85 százaléka svájci frank alapú.
Az államtitkár leszögezte, 2004-től indult meg a lakosság devizában való eladósodása, akkor, amikor a korábbi forint alapú lakáshitelek rendszere leépült a 2000-es évek közepére. Hozzátette: a kormányzat és bankok közös hibás politikájának eredménye lett az, hogy a teljes hitelállomány kétharmada devizaalapú. Szatmáry Kristóf elmondta még, hogy a teljes hitelállomány 27 százaléka került már késedelmes fizetésbe, ebből 90 napon belüli késedelmet szenvedett 17, 90 napon túlit 10 százalék. A késedelmes fizetés 100 ezer ingatlanszerződést érint.
A hiteltörlesztési terhek 2002-től nőttek folyamatosan, a régióban Magyarországon legnagyobb arányban, 4,4 százalékról 11 százalékra, ez a szám 2009 első negyedévére a jövedelem 14 százaléka lett - emelte ki az államtitkár. Emlékeztetett, a kormányzati csomag a probléma kezelését, költségét három félre, a bankokra, a hitelfelvevőkre és a kormányra hárítja. Az államtitkár bízik abban, hogy az érintettek döntő többségének megnyugtató megoldást eredményez a kormányzati csomag. Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkár a kormányzati csomagról azt emelte ki, hogy az árfolyamrögzítéssel annak legfontosabb célja a kiszámítható környezet biztosítása és az átmeneti kiugrások csökkentése.
A nemzeti eszközkezelőről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervek szerint, ha már 90 napon túl nem fizet az adós a banknak, akkor az állam az eszközkelőn keresztül vásárolná meg a lakást fél-, vagy harmad áron. Kiemelte: ezt követően a bank követelése az adós felé megszűnik. A civil oldal képviseletében Szabó József, a Hiteles Mozgalom egyik alapítója egyebek mellett a magáncsőd intézményét hiányolta a csomagból. Felhívta a figyelmet, hogy bankokhoz, csak a devizában felvett lakáshitelek miatt keletkezett plusz terhekből, évente 110-160 milliárd forint áramlik az ügyfelektől.
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) elnöke úgy vélekedett: a hitelszerződéseket nagykorú állampolgárok írták alá piacgazdasági körülmények között. Szerinte a kormányzati csomag 2015-től, a forint árfolyamrögzítés lejárta után újabb problémát generál majd, nem tudni, hogy akkor milyen lesz az árfolyam. Horváth György, a Fogyasztóvédők Országos Egyesületének (FEO) elnöke szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy elegendő lesz-e az ügyfelek tájékoztatása, hiszen az adósok egyszer már hibásan döntöttek.
Az egyesület elnöke is az egyéni vagy családi csőd intézményének bevezetése mellett foglalt állást. Zsigó Róbert, a bizottság fideszes alelnöke kiemelte: a kormány megkezdte a törvény-előkészítést a megállapodás kapcsán. Úgy fogalmazott: a csomagtól senki sem várta, hogy egy csapásra meg tudja oldani a problémát, erre majd a gazdaságpolitika tud választ adni. Simon Gábor (MSZP) a bizottság elnöke szintén a magáncsőd intézményének bevezetését szorgalmazta. (MTI)
