Devizahitelek: az árfolyam rögzítése megoldásnak kevés, időhúzásnak káros
A BHKE felmérései szerint a lakosság átlagosan a törlesztő részlet maximum 10 százalékos növekedését tudja elviselni - ismerteti az egyesület közleménye. A svájci frank alapú hitelek esetében a 180 forintos rögzített árfolyam tehát azoknak jelent tényleges segítséget, akik kötelezettségüket 162 forintos vagy afeletti árfolyamon vállalták.
Az egyesület adatai szerint az adósok mintegy 40 százaléknak megfelelő lehet a 180 forintos árfolyam, ám ez a kedvezmény csak 2015-ig lenne érvényben, így 4 év múlva az akkori aktuális árfolyamon számolt hitel mellett a technikai számlán felhalmozott összeget is el kell kezdeni visszafizetni, a kamatokkal együtt. Ezért az egyesület úgy látja, hogy az árfolyamrögzítés csak annak jelenthet hathatós megoldást, aki 162 forintnál magasabb árfolyamon vette fel a hitelét, és a futamidő 2015 januárja környékén jár le, ebbe a körbe pedig csupán a már késedelemmel rendelkező devizahiteles adósok 3,57 százaléka tartozik.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója múlt pénteken jelentette be, hogy jelentős előrelépés történt a bankszövetség és a kormány közötti tárgyalásokon, több pontban sikerült megállapodásra jutni, a nemzetgazdasági miniszter például egyetértett azzal, hogy a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészletének számításakor 180 forinton rögzítsék az árfolyamot. A bankszövetség pénteken arra számított, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások várhatóan kedden lezárulnak, s a felek közös bejelentést tesznek.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság sajtóirodája az MTI érdeklődésére hétfőn közölte: a kormány ülésezik kedden, ám a napirend még nem ismert. Az MTI információi szerint az előzetes várakozásokkal szemben legfeljebb a hét második felében várható bármilyen közös bejelentés. Az, hogy a tárgyaló felek miről számolnak be, egyebek között attól függ, hogy a kormányoldal ragaszkodik-e a bankadóhoz. A kormány azt szeretné, ha a bankok még 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnének be a költségvetésbe, ám nehezen elképzelhető, hogy ezt a hitelintézetek tulajdonosai önként vállalnák.
