Házasság nélkül éltek együtt, élettársként? Komoly bajban lesztek így
Sok a félreértés és a pontatlan információ
Egy országos, reprezentatív felmérés alapján valamelyest nőtt azok száma, akik tisztában vannak az élettársi kapcsolatok vagyonjogi szabályaival, de a tévhitek még mindig széles körben jelen vannak.
Annak ellenére, hogy közel egymillió ember él ilyen kapcsolatban, a lakosság csupán nagyjából fele tudja, hogy az élettársakra más vagyonjogi szabályok érvényesek, mint a házaspárokra.
Öröklés – alaphelyzetben semmi sem jár
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezetteknek csak körülbelül egyharmada tudja: az élettársak nem örökölnek automatikusan egymás után. Gyakran csak a partner halála után derül ki, hogy végrendelet hiányában a túlélő fél nem jogosult a hagyaték egyetlen részére sem.
Az élettársi kapcsolat nem azonos a házassággal
A Kantar Hoffmann közvélemény-kutató cég által készített országos felmérés szerint a magyar lakosság nagyjából fele tudja, hogy az élettársi kapcsolat jogi szempontból eltér a házasságtól. A kutatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készült.
Ugyanakkor az eredmények azt is megmutatták, hogy az emberek másik fele téves elképzelésekkel rendelkezik. Érdekesség, hogy az élettársi kapcsolatban élők körében az átlagosnál magasabb azok aránya, akik hibás választ adtak.
Pedig a vagyonjogi kérdések ismerete különösen fontos, hiszen az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az ilyen együttélési formát választók száma. A KSH 2016-os adatai szerint minden tizedik magyar élettársi kapcsolatban él a házasság helyett. Az aktuális arányokról a legutóbbi népszámlálás eredményei adhatnak majd pontos képet.
Együtt élnek, de a vagyon nem feltétlenül közös
A házaspárokkal szemben az élettársak a törvény szerint az együttélés ideje alatt is külön vagyonszerzők maradnak. Amennyiben nem kötnek külön megállapodást – például élettársi vagyonjogi szerződést –, a jogszabályok alapján nem jön létre közös vagyon.
Ha a kapcsolat megszűnik, nem a házasságoknál megszokott fele-fele arányban történik a vagyonmegosztás. Ilyenkor mindenki annyit követelhet a másiktól, amennyivel bizonyíthatóan hozzájárult a közös vagyongyarapodáshoz.
Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint ha egy pár hosszabb időre tervezi a közös életet, érdemes előre rendezni a vagyoni kérdéseket. Az élettársi vagyonjogi szerződés segítségével hasonló módon szabályozható a közösen szerzett vagyon sorsa, mint a házastársak esetében.
Az ilyen megállapodás részletesen rögzítheti például, hogy a felek milyen arányban járulnak hozzá a közös kiadásokhoz, illetve milyen vagyoni igények illethetik meg őket.
Fontos azonban, hogy a szerződés csak akkor tekinthető érvényesnek, ha közjegyzői okiratba foglalják, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként készül el. Az otthon, egymás között írt megállapodás – még tanúk aláírásával sem – tekinthető jogilag érvényesnek.
Az öröklésnél is nagy a különbség
Az öröklési szabályok szintén jelentősen eltérnek a házastársak és az élettársak esetében. A törvényes öröklési rend alapján a házastárs haszonélvezeti jogot kap a közösen lakott ingatlanon és annak berendezési tárgyain, miközben a tulajdonjog az elhunyt gyermekeihez kerül. A hagyaték fennmaradó részéből az özvegyet egy gyermekrész illeti meg.
Az élettársak viszont nem számítanak törvényes örökösnek, ezért végrendelet hiányában semmit sem örökölnek egymás után. Ha ráadásul nincs tulajdonrészük a közösen lakott ingatlanban, az örökösök akár ki is költöztethetik őket.
A közös gyermek sem változtat a helyzeten
Sokan csak a hagyatéki eljárás során szembesülnek azzal, hogy még több évtizedes együttélés és közös gyermek esetén sem lesznek automatikusan örökösök.
Ezért ha az élettársak szeretnék biztosítani partnerük jövőjét haláluk esetén, célszerű végrendeletet készíteniük.
A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy minden formai és tartalmi követelménynek megfelel, ezért jogilag nehezen támadható meg. Emellett a hagyatéki eljárás során biztosan előkerül, mivel a közjegyző az ilyen végrendeleteket bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
A lakosság jelentős része még mindig bizonytalan
A nyáron készült felmérés adatai szerint a magyar lakosság tudása az élettársi vagyonjogi kérdésekről valamelyest javult az előző évhez képest.
Idén a megkérdezettek 35 százaléka volt biztos abban, hogy végrendelet nélkül az élettársak nem örökölhetnek egymás után, míg 40 százalék téves választ adott. Egy évvel korábban mindössze a válaszadók egynegyede tudta a helyes választ, és az emberek fele hibázott. A megkérdezettek negyede akkor sem tudott válaszolni.
Szintén sokan – a válaszadók mintegy egyharmada – gondolják tévesen, hogy az élettársak ugyanazokra a családi kedvezményekre és támogatásokra jogosultak, mint a házaspárok. Valójában csak tízből négy válaszadó tudta, hogy az élettársak nem minden kedvezményt vehetnek igénybe.
Arra is csak a megkérdezettek körülbelül harmada adott helyes választ, hogy az élettársi kapcsolatban nem válik közössé a felvett hitel vagy tartozás.
Ugyanakkor a válaszadók kétharmada tisztában volt azzal, hogy az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, amellyel rendezhetik a pénzügyi és tulajdoni viszonyaikat.
A felmérés szerint közel nyolcvan százalékuk azt is tudta, hogy ha az élettársak közjegyző előtt nyilatkoznak kapcsolatuk fennállásáról – ami bizonyos családtámogatások igénylésének feltétele lehet –, akkor a közjegyző kérésükre ezt bejegyzi az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába.
