Az egészségpénztári tagok hosszú távon kevesebbe kerülnek a tb-rendszernek
Az egészségpénztári tagok jellemzően gyakrabban vesznek igénybe egészségügyi ellátásokat, gyakrabban keresnek fel szakorvost és váltanak ki gyógyszereket, de ezt időben teszik. Az egészségpénztári megtakarítások nagy valószínűséggel szerepet játszanak abban, hogy a tagok könnyebben tudják finanszírozni a szükségessé váló egészségügy kiadásaikat, és ez hosszú távon mind az egészségi állapotot, mind az egészségügy kiadásokat tekintve kifizetődő.
Hazánkban a 2000-es évek első felétől dinamikusan nő az egészségpénztári tagok száma: míg 2002-ben körülbelül 150 ezer fő volt tagja valamelyik pénztárnak, addig 2010-re már több mint 900.000 pénztártag vett részt az egészségügyi előtakarékosságnak és öngondoskodásnak ebben a szervezett formájában. Ugyanakkor mostanáig nem készült olyan összehasonlítás, amely az egészségpénztári tagok egészségügyi kiadásainak alakulását vetette volna össze a tagsággal nem rendelkezők kiadásaival. A most elvégzett kutatás keretében az AXA Önkéntes Egészségpénztár 800 tagja adta hozzájárulását ahhoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál nyilvántartott, 2005. és 2009. év közötti egészségügyi kiadásait összehasonlítsák egy kor, nem és lakóhely szerint megegyező véletlen minta kiadásaival.
A tanulmány egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel veszik igénybe a szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel nagyobb arányban kerülik el a későbbi katasztrofálisan magas egészségügyi kiadásokat, illetve az egészségi állapot tartós megromlását, ezáltal hosszú távon kimutathatóan egészségesebbek, és kevesebbe kerülnek a társadalombiztosítási rendszernek.
A megbetegedések különböző gyakoriságát jól jelzi a táppénzes napok száma, amellyel kapcsolatban megállapítható volt, hogy a pénztártagok az elmúlt öt évben átlagosan kevesebb időt (60 napot) töltöttek táppénzen, mint a referenciacsoport tagjai (81 nap).
Az OEP az egészségpénztári tagokra öt év alatt átlagban mindössze 497 ezer forintot költött, míg a nem egészségpénztári tagokra öt év alatt átlagban 9%-kal többet, 542 ezer forintot fordított. A táppénzkiadások nélkül, tehát csak a betegségek kezelésének a költségeit tekintve a nem egészségpénztári tagokra átlagosan 39,5%-kal több kiadás jutott, összesen 369.304 forint a tagok 264.817 forintos értékével szemben - derül ki az AXA felkérésére készült felmérésből.
Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel fordulnak orvoshoz a betegségek korai fázisában így több olcsó szolgáltatást vesznek igénybe, a társadalombiztosítás szempontjából „költségesnek” számító betegek többsége azonban a nem egészségpénztári tagok közül került ki: öt év alatt a 100 ezer forintos járóbeteg-ellátási költséget a nem tagok több mint 20%-a, az egészségpénztári tagoknak viszont csak valamivel több mint 10%-a haladta meg.
A kutatás rávilágított arra is, hogy mindezek mellett az egészségpénztári tagok egészségtudatos magatartása is kedvezőbb: gyakrabban, átlagosan 18%-kal többször vesznek részt emlőrák-szűrésen, mint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők.
„A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy az egészségpénztári tagság nemcsak egyéni, hanem számos társadalmi előnnyel is jár: a munkaképesség megőrzése, a súlyos, költséges betegségek elkerülése nem csak a tagok egyéni életminőségét és életkilátásait javítja nagymértékben, de az ország gazdasági teljesítményére és az egészségbiztosítás kiadásaira is jelentős, pozitív hatással van” – hangsúlyozta dr. Váradi Péter, a kutatást kezdeményező AXA Egészségpénztár vezérigazgatója.
