Az elemzői várakozásoknak megfelelt az MNB kamatdöntése
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzserét kissé meglepte a döntés, mivel "az MNB a múlt havi kamatdöntő ülése után kiadott közleményében arról írt, hogy az akkori 50 bázispontos emelést, akkor követi majd további szigorítás, ha az inflációs és az országkockázati kilátásokban nem következik javulás". Bebesy szerint az elmúlt hónapban kisebb mértékű konszolidáció volt: erősödött a forint, mérséklődött a CDS felár, így kisebb emelést is indokolhatónak tartott volna.
Elismerte ugyanakkor, hogy az elmúlt hetek mérsékelt piaci javulása ellenére fordulatról egyáltalán nem beszélhetünk, azonban a hazai recessziós kilátások tükrében a jegybank részéről talán érdemesebb lett volna megvárni az EU-val és az IMF-fel folyatatott tárgyalások kimenetelét - írta. Az adóemelések miatt jövőre várhatóan jelentősen emelkedő infláció ellenére az MNB számára a Budapest Alapkezelő szerint továbbra sem az infláció kordában tartása az igazi gond.
A jegybank kamatpolitikájának alakításánál továbbra is az ország pénzügyi stabilitásának, likviditásának a megőrzése az igazi kihívás - írta az elemző. Hozzátette: véleményük szerint a jegybank ebből a szempontból meglehetősen szorult helyzetben van, hisz a kormány "hazardőr" gazdaságpolitikájának negatív hatásait az MNB folyamatos kamatemelésekkel tartósan nem tudja semlegesíteni. A jelenlegi helyzetben nincs sok választási lehetőség: az ország politikai döntéshozóinak az elkövetkező hetekben két út között kell választaniuk - hangsúlyozta Bebesy.
Optimális esetben a kormány megállapodik az EU-val és az IMF-fel, megnyugodhatnak a piacok, esetleg elkerülhető lesz a további kamatemelés, és már csak az eurózóna egyben maradásáért kellene "drukkolnunk". IMF-csomag hiányában viszont tragikus forgatókönyvek következhetnek: külső finanszírozás nélkül egyszerűen nem biztosított jövőre az ország finanszírozása, ami felmérhetetlen kockázatokat jelenthet: radikális forintgyengüléssel és brutális állampapírpiaci hozamemelkedéssel járna.
IMF- és EU-pénzek nélkül az ország devizában fennálló kötelezettségeinek kielégítésére a jegybanki tartalékok felhasználása pedig csak olaj lenne a tűzre - jegyezte meg. Az Equilor szerint az igazi kérdést a monetáris tanács tagok szavazati aránya jelenti, mivel a novemberi ülésen minden tag az 50 bázispontos kamatemelés mellett tette le a voksát, ám az elmúlt hetek politikai viharában könnyen megtörhetett ez a nagy egyetértés. Hangsúlyozzák: a jegybank mostani döntésével sem került a piac elé, mivel a mostani monetáris szigorítás is csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egyelőre nincs.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy pénzügyi stabilitás szempontjából bőven megfelelő a döntés. A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere és a kilátások érdeklik - jegyezték meg, emlékeztetve az új MNB-törvény körüli vitákra, illetve a PSZÁF és az MNB összevonásának ötletére. Az EU-IMF-tárgyalások megszakadása nem tett jót a hazai pénzügyi eszközök megítélésének, de a kiábrándulás nem tartott sokáig, hiszen Magyarországnak továbbra is érdeke a megállapodás szignózása. Ugyanakkor a jegybank is élénken figyeli a folyamatokat, ezért az MNB kivárhat az IMF-megállapodásig - írják. (MTI)
