Az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkentek a nyugdíjpénztárak díjai
A múlt évben a magán-nyugdíjpénztárak egységnyi vagyonra jutó teljes átlagos díjterhelése 1,12 százalékra csökkent a 2000. évi 3,44 százalékról, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 1,97 százalékról 0,97 százalékra változott. A PSZÁF megjegyzi, hogy a két nyugdíjpénztári ág fajlagos díjszintje között viszonylag csekély különbség megmaradt a tíz év elteltével, amit jelentős részben a magánpénztárakat terhelő nagyobb adminisztrációs teher indokol.
Ugyanakkor a magánpénztárak esetében a díjszint csökkenése jelentős hatású jogszabályi korlátozás nyomán következett be. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztár között az a különbség, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetés - döntően a fiatalabb korosztály esetében - a nyugdíjjárulék egy hányadát képezi, míg az önkéntes nyugdíjpénztárba a tag, a már megfizetett nyugdíjjárulékon felül helyez el önként választott összeget a választott pénztárba nyugdíj megtakarítási céllal.
A PSZÁF honlapján olvasható dokumentum emlékeztet arra, hogy a pénztári befizetések működési és likviditási alapokra levonható maximális összegét a jogszabály 2008-ban 5,5 százalékban, 2009-től 4,5 százalékban határozta meg. A vizsgálatot azért folytatta le a felügyelet, hogy a pénztártagok jobban eligazodjanak az egyes pénztárak díjstruktúrája között.
A díjteherbe a felügyelet beszámította a befizetett tagdíjaknak azt a hányadát, amit a pénztár a működési és a likviditási tartalék feltöltésére vont le, valamint a befektetéshez kötődő díjakat. Ez utóbbiak alatt elsősorban a vagyon- és letétkezelési díjat vette figyelembe a vizsgálat. A PSZÁF a vizsgálat megállapításai közül a legfontosabbnak azt tartja, hogy az elmúlt tíz évben a pénztárak mindkét ágának vagyonarányos díjterhelése számottevően csökkent.
Ennek fő oka az - olvasható a magyarázatként -, hogy a vagyon méreteit jellemzően követő befektetési díjakkal szemben a működési alapból fedezett költségek nagy részét fix költségként vagy forgalomarányosan számolják és a levonás arányát a tagdíj arányában határozzák meg. A felügyelet elkészítette a 2009-ben működő összes pénztár díjterheinek összehasonlító táblázatát. Ebben az adott pénztár egységnyi vagyonára jutó díjterhelés átlaga szerepel, így az adott pénztártag esetében az eltérhet - jegyzi meg a PSZÁF.
A magán-nyugdíjpénztárak közül jellemzően a banki háttérrel rendelkezők átlagos díjterhe meghaladta az egy százalékot, míg a legalacsonyabb átlagos díjtételt a Villamos-energiaipari Társaságok Nyugdíjpénztára biztosította 0,53 százalékkal. A legmagasabb átlagos díjterhet, 1,35 százalékot az Erste Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári tagjai viselték.
A legmagasabbak közé tartozik az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztártagjainak átlagos díjterhe, ami 2009-ben 1,29 százalék volt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül a legalacsonyabb átlagos díjterhet a Bongrain Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai élvezhették a múlt évben.
