Az európai gazdaság nem tud kilábalni a válságból
A leírási veszteség 3,0%-ról 3,1%-ra nőtt a tavalyi évhez képest, ami összeurópai szinten 360 milliárd Eurót jelent. A megkérdezett európai vezetők 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés miatt nem vesz fel új munkavállalókat, és minden negyedik európai vállalat szerint a fizetési késedelmek egyik következménye, hogy kénytelenek alkalmazottakat elbocsátani.
A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján látszik, hogy a késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés. A fejlesztések hiánya miatt gyakori a munkaerő leépítés és a létszámbővítés elhalasztása. Európai szinten a megkérdezettek 72%-a nyilatkozott úgy, hogy nem lát pozitív változást üzletmenetében, és 46%-uk a fizetési kockázat emelkedésére számít. A cégek 40%-a nem tervez munkaerő felvételt, 26%-uk pedig alkalmazottak elbocsájtását tervezi.
A kutatás eredményei alapján továbbra is a skandináv országok és Svájc a legjobban fizető országok, legrosszabbul pedig Portugália, Görögország, Románia, Spanyolország és Olaszország teljesít. A veszélyzónában lévő országok - Ciprus, Görögország és Spanyolország - eredményei pedig tovább gyengültek a tavalyi felméréshez képest. Magyarország fenntartotta tavalyi helyét, így továbbra is a veszélyzónában, de annak tetején szerepel a fizetési kockázat tekintetében.
Jó hír azonban, hogy szektortól függetlenül folytatódik a 2012 óta tartó javuló tendencia, és mindenhol folyamatosan csökken a fizetési idő. A fizetés átlagos időtartama a fogyasztói szférában 34, a kereskedelmi szférában 47 az állami szférában pedig 58 nap. Egy további pozitív változás, hogy az EU-ban működő vállalkozások 86 helyett már átlagosan csak 80 napot várnak mielőtt kintlévőségeiket követeléskezelőnek adják. Ez a várakozási idő hazánkban magasabb, átlagosan 89 nap.
Magyarországon még mindig komoly probléma a késve fizetés. Az Intrum Justitia felmérésében szereplő cégek túlnyomó része, a megkérdezettek 72%-a látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza a vállalkozások fejlődését. A késve fizetés mögött változatlanul a vevők pénzügyi nehézségei állnak. A folyamat gyakran lánctartozásokat indít be: aki késve jut a pénzéhez, az maga is gyakran késve fizet.
A válság elhúzódó hatása hazánkban is jól kivehető. A vállalkozások fejlődési mutatói számos tekintetben romlottak. A megkérdezett vállalkozások 66%-a csökkenő árbevételről számolt be, és 59%-uk a túlélésért küzd. Miközben a fizetési idő hazánkban is stabilizálódni látszik a leírási veszteség 4,0%-ról 4,3%-ra nőtt az elmúlt évben. A megkérdezett cégek 44%-a mondta azt, hogy nem tervez további munkaerő-felvételt, és 32%-uk pedig elbocsátásokkal is számol. Összességében 95% nem vár pozitív változást üzletmenetében és 33%-uk látja úgy, hogy az elkövetkező 12 hónap során növekedni fog a nem fizető ügyfelek száma.
“Az Intrum Justitia 2014-es felmérésének eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a késve fizetők jelentős rizikót jelentenek a vállalkozások napi üzletmenetében. A késedelmes fizetés csökkenti a likviditást, növeli a behajthatatlan követeléseket, és gátolja a további bővülést. A szigorú és következetes hitelezési szabályok alkalmazása az egyetlen járható út mind a kisebb vállalkozások, mind a nagyvállalatok számára, és ebben a követeléskezelőknek kulcsszerepük lesz a jövőben is.” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
