Az európai színvonal csökken – hol áll Magyarország?

A tanulmány kimutatta, hogy öt emberből egy (20%) „gyenge”, „alap” pénzügyi ismeretekkel pedig a lakosság kétharmada (66%) rendelkezik. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a pénzügyi ismeretek szintje csökken, hiszen 2010-ben még a válaszadók 21%-a rendelkezett „jó” vagy „kiváló” tudással. A felmérés szerint Magyarország negyedik helyezésével az élmezőnyben szerepel, a listát, talán nem meglepő módon a görögök vezetik. A kutatók szerint az eredmények javításához szélesebb körű pénzügyi tanácsadásra lenne szükség.

Országokra lebontva Görögország érte el a legmagasabb pontszámot a vizsgált 11 állam közül, mivel a megkérdezettek 24%-ának voltak „jó” vagy „kiváló” pénzügyi ismeretei. A második helyen az Egyesült Királyság áll, ahol a lakosság 22%-a rendelkezik „kiváló” vagy „jó” pénzügyi tudással. Törökországban viszont mindössze a lakosság 7%-a tartozik ezekbe a csoportokba, így a vizsgált országok között az utolsó helyre került.

Ivar Roeleven, az ING Investment Management Európai Lakossági Ügyfelekért Felelős Értékesítési Vezetője elmondta: „Aggasztó, hogy az európai lakosság igen alacsony része rendelkezik kiváló vagy jó pénzügyi tudással, különösen akkor, amikor a régió nagyon nehéz gazdasági időszakot él át. Fokozottabb körültekintéssel tényleges lehetőség van arra, hogy az emberek csökkentsék mindennapi kiadásaikat, nagyobb hozamokat érjenek el befektetéseiken és megtakarításaikon, ha képesek jobban kontrolálni pénzügyeiket. Jelenleg az az iparágunk előtt álló legnagyobb kihívás, hogy hogyan segítsünk megértetni az emberekkel, mit szükséges tudniuk a pénzügyeikről és a befektetéseikről, hogy pénzügyileg biztosabb legyen a jövőjük?”

Roeleven hozzátette: „Érdekes látni, hogy Görögország végzett a listánk élén. Valószínűleg azért, mert jelenleg elég sok ember küzd pénzügyi nehézségekkel, és ezért nagyobb figyelmet fordítanak a saját pénzügyeikre.”

A tanulmány 13 kérdésből állt és 4 fontos területet ölelt át: 

- Pénzügyi jövő (a kérdések a jövő érdekében történő megtakarításokra vonatkoztak) 

- „Házon belül és körül” (a kérdések a jelzálogra, hitelkártyára és megtakarításra vonatkoztak) 

- Megtakarítások (a kérdések a megtakarítási számlával voltak kapcsolatosak) 

- Befektetések (a kérdések a részvényekre és a befektetési jegyekre vonatkoztak)

A 13 kérdésből az európaiak átlagosan 6,2-re válaszoltak helyesen, szemben a 2010-es 6,8-as eredménnyel. A négy terület közül a megkérdezettek a megtakarításokkal kapcsolatba érték el a legalacsonyabb pontszámot: mindössze 41% válaszolt helyesen, összehasonlítva a „Házon belül és körül” területtel kapcsolatban, ahol a megkérdezettek 45%-a adott jó választ. A befektetésekkel kapcsolatos kérdések 50%-ára, míg a pénzügyi jövővel kapcsolatos kérdések 52%-ára kaptak helyes feleletet. Két évvel ezelőtt mind a négy területen jobb eredményt értek el az európai megkérdezettek.

A tanulmányból az is kiderül, hogy amikor pénzügyi döntéseket hozunk, az európai lakosságnak csak kicsit több mint negyede (26%) alapozza döntését kizárólag a saját tudására, 53% valamelyik hozzátartozója segítségét kéri, és mindössze 7%-a dönt saját tudása vagy egy tanácsadó ajánlásai alapján.

Roeleven megállapította, hogy: „Annak ellenére, hogy tanulmányunk számos aggodalomra adó okot emel ki, a pozitív eredmények egyike, hogy a fiatalabb generáció lényegesen jobb pénzügyi tudással rendelkezik, mint az idősebb. Valószínűleg azért, mert jobb számítástechnikai ismeretekkel bírnak, és az internetet is szívesebben használják pénzügyeik intézésére. Ám a felmérés nyilvánvalóvá teszi, ahhoz hogy az emberek személyes ügyeikben jó pénzügyi döntéseket hozzanak, szélesebb körű pénzügyi tanácsadásra van szükség.”