Az európai zöldségimport betiltásának veszélyei Oroszországban
Tavaly az Európai Unió zöldségexportjában az orosz behozatal 34 százalékot tett ki, és a mintegy 21-22 milliárd dollár értékű orosz zöldségpiac negyedét fedte le, ezért tiltakozott az EU már csütörtökön hevesen a tilalom ellen. De importból főleg a nagyobb kereskedelmi láncok töltik fel kínálatukat, s ezek némelyikénél az európai import aránya eléri a 40 százalékot. A teljes orosz zöldségfogyasztás mintegy fele származik importból.
A lehetséges kár egyelőre nem becsülhető fel, mert nem tudni, meddig lesz érvényben az embargó. Gennagyij Onyiscsenko orosz tiszti főorvos, egyben a Fogyasztóvédelmi Főhatóság vezetője pénteken hajnalban közzétette a tilalom feloldásának feltételeit: a kórokozó és a járvány okainak azonosítása, annak tisztázása, milyen módon terjed a fertőzés, például milyen élelmiszerek, esetleg víz útján, a járvány eredetének pontos feltárása, és végül annak objektív megerősítése, hogy a helyzet ellenőrzés alá került és nem nő tovább a fertőzések száma. Szakértők szerint addig Oroszország Törökországból, Kínából, Ukrajnából, Azerbajdzsából és Üzbegisztánból látja el a lakosságot zöldséggel.
A legnagyobb károk az európai paradicsom- és hagymatermesztőket érik, mert e két zöldség terén az orosz piac negyedét látják el Európából. Károsulnak azonban többek között az orosz konyhaművészetben rendkívül népszerű káposzta, sárgarépa, és cékla szállítói és fogyasztói is, mert ezek Oroszországban még csak most kezdenek beérni. Emellett az európai szállítmányok kiesését gyorsan csak a paradicsom területén lehet pótolni Törökországból, a volt Szovjetunió déli részéről és Ukrajnából. Ez sem olyan egyszerű azonban: egy átlagos orosz hipermarketben frissen fogyasztásra, főzéshez valóból, s természetesen cherry-paradicsomból 8-10 félét is kínálnak, és például a friss fogyasztásra való csemege paradicsom többnyire az EU-ból érkezik.
Az uborka is az orosz konyha fontos része, ebből szintén legalább három féle van minden boltban, és ebből sok érkezik az EU-ból, bár e téren a volt déli szovjet köztársaságok termékei jóval ízletesebbek, viszont drágábbak is. A hosszan elálló zöldségeket, mint a hagyma és a gyökerek, nincs honnan gyorsan pótolni, a hazai primőrök megjelenéséig még 2-3 hét van hátra, ami azt jelenti, hogy ezek bizonyosan drágulni fognak, becslések szerint mintegy 15 százalékkal.
Ugyanakkor az orosz termelés mind a termék, mind a csomagolás minőségében, mind pedig a szállítás gyorsaságában elmarad az európaitól, s az orosz szállítókkal minden nap újra meg kell állapodni, a szállított minőség pedig nem lesz egyenletes - mondják szakértők. Az európaiak ugyanis rég megtanulták, hogy azt árulják, amire kereslet van a piacon, míg az orosz farmerek azt akarják eladni, amit megtermeltek.
A BBC brit műsorszóró orosz honlapja egy elemzőt idézve azt írta, hogy a kiskereskedelemnek nem csupán maga a termék fontos, hanem mindaz, ami a beszerzésével, árusításával jár. "Oroszország nem tudja önállóan biztosítani a zöldségellátást, ezért a tilalom nem más, mint az orosz termelők megsegítését szolgáló intézkedés" - mondta Marat Ibragimov, az Otkrityije befektetési társaság elemzője. A tisztségviselők állítják, hogy a tilalomnak az árakra nem lesz kihatása, de a közgazdászok sokkal borúlátóbbak: szerintük a tilalom már júniusban is felgyorsítja az inflációt, hatásának mértéke pedig attól függ, meddig nem lehet behozni friss európai zöldséget.
A tisztségviselők azzal indokolják optimizmusukat, hogy az európai import jelentős része a szezonon kívüli, január-április közötti időszakra esik, általában azonban a leggyakrabban fogyasztott zöldségekből nem nagy részt tesz ki, s emellett lassan Oroszországban is kezdődik a szezon. A BNP vezető közgazdásza szerint azonban már önmagában az európai zöldségek rövid távú eltűnése is hiányhoz, ezzel áremelkedéshez vezet, és csak júniusban mintegy 2 százalékponttal emelheti az inflációt, amelynek visszafogására az orosz gazdaság hatalmas eszközöket fordít. Az illető szerint az import leállítása jóval erősebb hatást gyakorol az inflációra, mint az embargó majdani visszavonása.
Más szakértők arra mutattak rá: idén már az elmúlt két hónapban is csökkent a zöldség ára, noha ez június-júliusra szokott jellemző lenni, így azonnali, katasztrofális hatás nem várható az embargótól, de megnehezíti majd, hogy az infláció az idei évre vonatkozó 8 százalékos előrejelzésen belül maradjon. Mint hozzátették, ez még attól is függ, milyenek lesznek idén Oroszországban az időjárási viszonyok és ezek függvényében az egyéb termés, mert ha például az idei nyár is aszályos lesz, és újra kevés gabona terem, az jelentős lökést adhat az inflációnak a második félévben, ahogyan ez tavaly történt. (MTI)
