Az eurózónabeli kiigazítások fékezhetik a magyar GDP-bővülést

Krusper Balázs és Pellényi Gábor az MNB-szemlében megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy az eurózóna tagországai által bejelentett megszorítások hogyan befolyásolják a hazai gazdasági kilátásokat. A kérdés azért aktuális, mert ezek a megszorítások közvetetten kihatnak majd a magyar gazdaság exportlehetőségeire.

A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy egy két éven át tartó, az eurózóna országaiban érvényesített költségvetési kiigazítás összesen az ottani GDP 1 százalékával mérsékli az állami kiadások szintjét, azaz az eurózónában két egymást követő évben érvényesített 0,5-0,5 százalékos kiadásmérséklés Magyarország gazdasági növekedési ütemét évente körülbelül 0,2-0,2 százalékponttal fékezheti.

A tájékoztatón elhangzott: az olyan kis, nyitott gazdaságoknak, mint amilyen Magyarország, az exportlehetőségei szorosan összefüggnek a külkereskedelmi partnerek konjunkturális helyzetével, ami hat az adott ország GDP-jének alakulására is. A válság hatására a nyugat-európai országok rendre éltek azzal a lehetőséggel, hogy fiskális eszközökkel is próbálták élénkíteni az ottani gazdasági bővülést, azonban a görög adósságválság nyomán felerősödtek az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak.

Ezért 2010 nyarától kezdve több euróövezeti tagország is költségvetési megszorítási terveket jelentett be, ezek a kiigazítások számottevően befolyásolhatják az eurózóna államaival szoros gazdasági kapcsolatot fenntartó országok, így Magyarország gazdasági kilátásait is. Az exportkilátások romlása visszavetheti a vállalatok beruházási terveit is. A tanulmány szerint a költségvetési élénkítés az eurózónában 2009-ben és 2010-ben a GDP 0,7-0,8 százalékát tette ki, ennek hatására az euróövezeti országok strukturális költségvetési egyenlege 2008-2010 között számottevően romlott.

A 2010 elején elmélyülő görög adósságválság azonban felvetette az európai országok államadósságának fenntartásával kapcsolatos befektetői aggodalmakat, így számos euróövezeti tagállam megszorító kiigazításokra szánta el magát. A jegybanki kutatók szerint a 2010 nyarától bejelentett tervek érdemben is fékezhetik az eurózóna növekedését, így például csökkentik a keresletet az oda exportáló országok termékei iránt.

Emellett, ha az eurózóna perifériális országainak adósságválsága súlyosabbá válik, akkor a csökkenő exportkilátások mellett erősebb hatásokra is számíthat Magyarország, így például az ország kockázati megítélése érzékenyen reagálhat a nemzetközi befektetői hangulat változására. A kockázati felárak esetleges emelkedése növeli a magánszektor és az állam adósságterhét, ami a belföldi kereslet erőteljesebb szűküléséhez vezethet - olvasható a jegybanki tanulmányban.