Az export és a fogyasztás hajtotta a német gazdaságot
Az adatok szélesebb körére támaszkodó számítások szerint Németország hazai összterméke ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva 0,1 százalékkal gyarapodott július-szeptemberben az előző három hónaphoz képest. A második negyedévben 0,2 százalékos visszaesést, az elsőben viszont 0,5 százalékos emelkedést mértek.
Éves összevetésben árkiigazítással számolva 1,0 százalékkal, míg ár- és naptári hatással kiigazítva 0,5 százalékkal nőtt Európa legnagyobb gazdasága a harmadik negyedévben. A második negyedévben az árak kiigazításával számolt GDP 0,1 százalékkal csökkent, ár- és naptári hatással kiigazítva viszont 0,3 százalékkal nőtt.
Negyedéves összehasonlításban - ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva - a fogyasztás volt az egyik hajtóerő: a lakossági fogyasztás 0,4 százalékkal, a kormányzati kiadások pedig 0,8 százalékkal nőttek július szeptemberben. Érzékelhetően, 1,2 százalékkal bővültek az építőipar beruházások, míg a gép- és berendezésgyártó ágazatban 2,6 százalékkal csökkentek. Jól teljesített a külkereskedelem, az export 1,0 százalékkal, míg az import 0,1 százalékkal bővült.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Éves szinten a lakossági fogyasztás árkiigazítással számolva 2,1 százalékkal, a kormányzat kiadásai pedig 2,3 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a gép- és berendezésgyártó ágazatban 0,8 százalékkal, az építőiparban pedig 4,5 százalékkal emelkedett. Az export 2,5 százalékkal, az import pedig 2,0 százalékkal bővült július-szeptemberben.
A Destatis adatai szerint a harmadik negyedévi hazai összterméket 45,4 millió munkavállaló állította elő a 83,1 millió lakosú országban. A foglalkoztatottak száma 356 ezerrel, 0,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a foglalkoztatottság Németország újraegyesítése, 1990 óta a legmagasabb szintre emelkedett.
A német gazdaság teljesítményét visszafogja, hogy az exportorientált feldolgozóipara recesszióba került a kereskedelmi feszültségek miatt, az autógyártásban komoly gondokat okozott az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabvány (WLTP) bevezetése, ráadásul a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnését övező bizonytalanságok is rontottak a helyzeten.
