Az új M6-os története: avagy hogyan építsünk magyarosan?

1999. április 28.

Az Orbán-kormány tízéves autópálya fejlesztési programjában elfogadta az M6-os gyorsforgalmi út Szekszárdon keresztül a horvát határig való teljes kiépítésének koncepcióját. A déli irányba tartó úgynevezett V/C korridor megépítését 1997-ben Magyarország kezdeményezésére iktatták be az európai fő közlekedési úthálózatba.

2003. március 5.

A Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy a 2015-ig szóló útfejlesztési program keretében 2004-ben kezdődjön meg az M6-os autópálya építése az M0-ás körgyűrűtől Dunaújvárosig.

2003. május 7.

A Nemzeti Autópálya Rt. közbeszerzési tendert hirdetett meg az M6-os autópálya Dunaújváros-Pécs, és az M56-os Bóly-országhatár közötti szakaszának engedélyezési és kivitelezési tervének elkészítésére.

2004. február 1.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Nemzeti Autópálya Rt. közreműködésével közzétette az autópálya Érdi tető-Dunaújváros közötti szakaszának megépítésére és 22 éves koncessziós üzemeltetésére vonatkozó pályázati felhívását.

2004. március 10.

A kormány döntése értelmében a Budapest XXII. kerületében található, volt Metallochemia gyártelep területén ún. barnamezős beruházás kezdődik, ott, ahol az M6-os autópályának az M0-ás és az Érdi tető közötti nyomvonala halad keresztül.

2004. augusztus 6.

Az M6 Duna Autópálya Konzorcium nyerte az M6-os autópálya Érdi tető-Dunaújváros közötti szakaszának megépítésére kiírt koncessziós pályázatot. A konzorciumot a Bilfinger Berger BOT GmbH, a Porr Infrastruktur GmbH és a Swietelsky International Baugesellschaft m. b. H. alkotta.

2004. szeptember 27.

Az Országgyűlés elfogadta az autópálya koncessziós szerződés megkötéséről szóló határozati javaslatot.

2005. február 10.

Letették az alapkövét az autópálya Érd-Dunaújváros közötti 58,6 kilométeres szakaszának.

2005. március 25.

A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. bejelentette: a Vegyépszer Rt. ajánlatát találta alkalmasnak, így ez a cég építheti meg az autópálya városi szakaszát, amely az M0-ás csomópontot köti össze az M6-os Érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszával.

2005. június 1.

A Gyurcsány-kormány döntése szerint Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban épülhet meg az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly közötti 47,9 kilométeres, és az M60-as autóút Bóly-Pécs közötti, kétszer kétsávos, 10 kilométeres szakasza.

Tekintsük át, hogyan is épült meg az M6-os:

2005. július 19.

Az építő és a banki konzorciumok meghívására beszállt az autópálya építésének finanszírozásába a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely 32 millió euró kölcsönt adott az összesen 480 millió eurós beruházáshoz.

2005. november 25.

Elkészült az autópálya Érdi tető-Dunaújváros közötti szakaszának első keresztező útja, s ideiglenesen átadták a forgalomnak a baracsi felüljárót.

2005. december 3.

Átadták az autópálya első, 650 méteres szakaszának alapját, amelybe a volt Metallochemia-gyártelep által 80 éven át termelt több százezer tonna, nehézfémet tartalmazó, szennyezett talajt építettek be. A beruházás Közép-Kelet-Európa legjelentősebb kármentesítő környezetvédelmi projektje volt, amellyel Magyarország legnagyobb szennyezett gócát számolták fel.

2006. március 12.

A Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a Dunaújváros-Szekszárd és Bóly-országhatár szakaszra.

2006. június 11.

Felavatták az Érdi tető-Dunaújváros közötti 58,6 kilométeres szakaszt, amely az első PPP-konstrukcióban, az állam és a magántőke közcélú együttműködésével megvalósult autópálya-építési beruházás volt. A pályaszakaszon 10 csomópont, egy az M6-os és M8-as autópályák közötti autópálya-csomópont, két komplex benzinkutas és két további pihenőhely, egy Üzemeltetési és karbantartási autópálya mérnökség, 60 híd illetve műtárgy és 15 körforgalom épült ki mintegy 500 millió euró költséggel.

2007. március 19.

Az Országgyűlés elfogadta az M6-os autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez előterjesztett határozati javaslatot.

2007. november 21.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter valamint a Strabag vezette Mecsek Autópálya Konzorcium Zrt. képviselője Budapesten aláírta az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly és az M60-as Bóly-Pécs közötti 80 kilométeres szakasz megépítésére, üzemeltetésére, felújítására, fenntartására és finanszírozására vonatkozó szerződést.

2008. január 3.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiírta a közbeszerzési pályázatot az autópálya Dunaújváros-Szekszárd szakaszának tervezését, építését, felújítását, üzemeltetését, karbantartását és ezek finanszírozását magában foglaló koncesszióra.

2008. január 23.

Londonban a Project Finance International Magazin Az év üzlete elismeréssel jutalmazta az Európa - Közel-Kelet - Afrika régióban az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly és az M60-as sztráda Bóly-Pécs közötti szakaszának megépítését, az eddigi legnagyobb magyarországi PPP projektet.

2008. április 3.

Lerakták az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly között és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs között épülő szakaszának alapkövét. Az építő a Colas SA és a Strabag AG alapította Mecsek Construction Group. Felavatták a tervezett négy alagút első ikeralagútját is Bátaszék-Leperdpusztán.

2008. június 16.

Halálos áramütést szenvedett egy 51 éves építőmunkás a Bóly és Pécs közötti szakasz építése során Birján közelében.

2008. július 17.

Szekszárdon aláírták a Dunaújváros-Szekszárd közötti 65,1 kilométeres szakasz projektindító memorandumát. Az építési szakaszon 8 autópálya csomópont, négy pihenőhely és 57 híd épül. A szakasz kivitelezését és üzemeltetését az M6 Tolna Koncessziós Zrt. nyerte el.

2008. július 22.

Meghalt egy építőmunkás az autópálya Szekszárd-Bóly-Pécs szakasznak építéséhez kapcsolódó burkolathelyreállítási munka során.

2008. július 24.

Az esőzéseket követően Szekszárd és Bóly között beomlott az "A" jelű, Bátaszék névre keresztelt, épülő alagút egy része. A járatok fölött mintegy 100 méter hosszú, 40 méter széles és 10-15 méter mély kráter keletkezett. Személyi sérülés nem történt, a munkagépekben anyagi kár nem keletkezett. Az átjárók építését leállították.

2008. augusztus 13.

Felgyorsult a talaj süllyedése az "A" jelzésű alagútjánál. Az alagút tovább deformálódott, a felszíni löszös talaj süllyedése elérte az úgynevezett felvonulási telephelyhez vezető utat, így ezt a szakaszt lezárták. Október 10-én a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) részlegesen feloldotta az alagútépítési tilalmat. Az "A" jelű alagút déli, omlással érintett szakaszának építése csak 2009. február 26-án folytatódhatott.

2008. szeptember 11.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) kétszázmillió euró kedvezményes kölcsönt hagyott jóvá a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasz építésére.

2008. szeptember 23.

Átadták az autópálya M0-ás csomópontját az Érdi-tetővel összekötő 8,3 kilométeres szakaszt. A négy csomópontot - közöttük az első magyarországi háromszintes kereszteződést - tartalmazó szakasz 47,4 milliárd forintba került. A 2x2 sávos autópálya mentén 30 alul- és felüljáró műtárgyat építettek ki, s a nyomvonal mentén 120 kilométer hosszúságú közművet kellett kiváltani.

2008. november 5.

Dunaföldváron letették a Dunaújváros-Szekszárd közti új pályaszakasz alapkövét: a 65,1 kilométeres szakasz építője a német Bilfinger Berger AG és az osztrák Porr AG.

2009. április 16.

A bátaszéki szakaszon egy munkást egy munkagép fülkéje egy terepjárónak szorított. A szerencsétlenül járt ember a helyszínen életét vesztette.

2009. augusztus 18.

A nyugati járat ünnepélyes áttörésével befejeződött a bátaszéki 1331 méteres "A" jelű alagút fejtése, ezzel a Szekszárd-Bóly pályaszakasz mind a négy alagútja átjárhatóvá vált. A pálya négy alagútján összesen hatszázan dolgoztak, közel 600 ezer köbméter földet fejtettek ki, és 15 ezer köbméter lőttbetont használtak fel.

2009. november 19.

A Bátaszék és Véménd között épülő alagútban újabb munkást ért halálos baleset. Ő volt az autópálya-építés 4. áldozata.

2010. március 26.

Szekszárd és Pécs között elkészült az M6/M60-as autópálya. A 80 kilométeres szakasz nyolc völgyhídon - köztük az ország második leghosszabb, 866 méteres szebényi viaduktján -, és négy alagúton (Bátaszék alagút, Geresd alagút, Baranya alagút, Véménd alagút) keresztül halad. A Dunaújváros-Szekszárd szakasz 65,1 km hosszú, amelyen 8 csomópont 4 db pihenőhely, 58 db híd-műtárgy található, köztük 6 völgyhíd van. A leghosszabb híd a Gyűrűs árok felett található, amelynek hossza 636 méter.