Az új monetáris tanács sem fordít a pénzügypolitikán - legalábbis nem rögtön
A későbbiekről - részben az inflációs kilátások eltérő megítélése miatt - azonban különböznek a vélemények: egyes citybeli elemzők szerint az idén akár a kamatszigorító ciklus is újraindulhat, mások még mindig lehetségesnek tartják a kamatcsökkentést az év végén. Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli befektetési és elemző házak felzárkózó piaci szakelemzői kivétel nélkül megjósolták, hogy az MNB ezúttal változatlanul hagyja a jelenlegi, 6,00 százalékos alapkamatot.
A hétfői monetáris tanácsi ülés ennek megfelelő eredményét kommentálva a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői kiemelték, hogy a testület hét tagja közül négynek ez volt az utolsó kamatdöntő értekezlete, és utódaikat a parlament fogja kijelölni. A cég citybeli szakelemzői azonban közölték, hogy véleményük szerint az új tagok sem módosítják majd "jelentősen" a magyar pénzügypolitikai pályát. A JP Morgan londoni elemzői ennek alapján valószínűtlennek nevezték, hogy a monetáris testület a következő hónapokban csökkentené az alapkamatot.
A ház szakértői szerint ugyanis nem valószínű, hogy 2011-2012-ben teljesíthető lesz a 3 százalékos inflációs cél, tekintettel az élelmiszer- és energiaárakból eredő, cost-push jellegű inflációs nyomásokra, valamint a közvetett adóemelésekre. A cost-push infláció a költségoldalról gerjesztett árinfláció, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás egyébként nem erősödik meghatározó mértékben. A JP Morgan citybeli szakértőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy az idei negyedik negyedévben újrakezdődnek az MNB-kamatemelések, követve az euróövezeti jegybank (EKB) várhatóan szintén meginduló szigorítási ciklusát.
Ha "a költségvetési fronton kellemes meglepetés születik", és ennek révén a magyar befektetési termékeket terhelő kockázati felárak tartósan alacsonyabb szintre kerülnek - valamint ha a forint is "sokkal erősebb" lesz -, az lehetővé tenné az MNB-nek a kamatcsökkentést az év későbbi szakaszában, de a JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy nem ez az alapeseti előrejelzésük. Nem jósolt azonnali kamatcsökkentést a hétfői kamatdöntés után adott kommentárjában Neil Shearing, a Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni befektetési tanácsadó csoport - vezető felzárkózó piaci közgazdásza sem. Shearing szerint a magyarországi infláció valószínűleg lassulni fog az idén, úgy tűnik azonban, hogy "a kormány elakadt a közfinanszírozási reformtervekkel", és ezért "korlátozott" a kamatcsökkentésekhez rendelkezésre álló mozgástér.
A Capital Economics vezető szakértője kiemelte azt a véleményét is, hogy azok a tényezők, amelyek 5 százalék közelébe hajtották fel a tizenkét havi magyarországi inflációt a tavalyi év végén, valószínűleg rövid életűnek bizonyulnak, és ha a globális árupiaci termékárak meg is maradnak az eddigi emelkedéssel elért szintjükön, az élelmiszer- és az energia-árinfláció a második félévben jó eséllyel csökkenni fog számos országban, köztük Magyarországon.
Mindemellett a magyar gazdaságban a 2008-2009-es recesszió során kialakult jelentős kapacitástöbblet várhatóan az alapszintű árnyomást is változatlanul kordában tartja. Ráadásul a magyar gazdaság máris a kilábalási ütem lassulásának jeleit mutatja - a negyedéves összevetésű növekedés a tavalyi negyedévben 0,2 százalék volt a harmadik három hónapban mért 0,6 százalék után -, és a gazdaság még mindig jóval saját potenciálja alatt működik - hangsúlyozta hétfői kommentárjában a cég vezető londoni elemzője. Shearing szerint az, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció januárban 4 százalékra lassult a decemberi 4,7 százalékról, "valószínűleg jelzi, hogy mi következik".
Jóllehet sok múlik a "természetéből adódóan megjósolhatatlan" globális élelmiszer- és energia-árinfláció "evolúcióján", nem elképzelhetetlen azonban, hogy a teljes kosárra számolt éves magyar infláció már az idei harmadik negyedévben a 3 százalékos szintre süllyed vissza - tette hozzá a Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzője. Shearing úgy érzékelte, hogy Simor András MNB-elnök hétfői sajtótájékoztatójának retorikája is "markánsan különbözött" a tavaly év végi hasonló nyilatkozatokétól.
A retorikai váltást részben magyarázhatja a januári inflációs adatsor, de az elemző szerint ennél jelentősebb tényező, hogy a közfinanszírozási rendszer strukturális átalakításának kormányzati tervei hozzájárultak a költségvetési és a politikai kockázatok mérsékléséhez az elmúlt hetekben. Ez enyhítette a forintra - és így a monetáris tanácsra - nehezedő nyomást is - vélekedett a Capital Economics londoni elemzője. Shearing szerint mindebből az a "kényelmetlen következtetés" szűrhető le, hogy a következő kamatdöntést a politikai fejlemények határozzák meg.
Az elemző szerint a cég változatlanul azon a véleményen van, hogy a kormány végül "bátor" kiadáscsökkentési terveket jelent be, de ezek nem fognak maradéktalanul teljesülni, és ezért a jegybanki kamatszint sem csökken annyival, amennyit az inflációs kilátások indokolnának. A Capital Economics előrejelzése most az, hogy az MNB-alapkamat az év végig 5,5 százalékra süllyed. (MTI)
