Az uniós középmezőnybe kerültek a háztartási energia hazai árai tavaly
A háztartási energia ára 2005–2013-ban átlagosan csaknem kétszeresére növekedett, az infláció másfélszeres emelkedése mellett. Ezen belül a távfűtés és az áram ára 1,4–1,4-szeresére, a vezetékes gázé 2,5-szeresére nőtt az elmúlt nyolc évben. A háztartási energia árainak éves növekedési üteme 2006 óta minden évben magasabb volt, mint az átlagos fogyasztóiár-emelkedés - ismerteti a KSH. A rezsicsökkentés miatt tavaly a háztartási energia árai 8,5 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, miközben az infláció 1,7 százalék volt.
Az áramárak uniós országok közötti rangsorában 2009 és 2011 első féléve között Magyarország az első helyen, majd a következő három félévben a második helyen volt, tehát nemzetközi összehasonlításban évek óta kiemelkedően magas volt a villamos energia ára. Tavaly az első félévben viszont a magyar lakossági fogyasztók az uniós országok között a nyolcadik legmagasabb árat fizették - áll a kiadványban. Uniós összevetésben a háztartási gáz ára alapján Magyarország 2010 első félévétől 2011 végéig folyamatosan "dobogós" volt, 2013 első felében viszont a 13. helyre került. Az adatok szerint a hazai energiafogyasztás 2005 óta folyamatosan csökken.
A 2013-ban felhasznált 945,0 petajoule energia 4,6 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, ami nagyrészt a feldolgozóipar egyes ágazatainak visszaeső termelésével függött össze - derül ki a kiadványból. Az energiaigények fedezésére szolgáló források 37 százaléka hazai termelésből, 63 százaléka importból származott tavaly. A hazai termelés 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben, döntő részét, 41 százalékát az atomerőművi villamos energia adta. Az energiaimport 2013-ban 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.
Ezen belül a legnagyobb mennyiségben importált energiahordozók közül a kőolaj és kőolajtermékek behozatala 2,2 százalékkal nőtt, a 40 százalékos részarányt képviselő földgázé nem változott, a szén behozatala viszont 8,7 százalékkal csökkent. Az elmúlt években a magyar gazdaság relatív energiaigénye csökkent, 2013-ban a gazdasági teljesítmény 1,1 százalékos emelkedése mellett 5,6 százalékos volt a mérséklődés. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényes, 2012-ben egységnyi GDP termeléséhez csaknem kétszer annyi energiát kellett felhasználni, mint az uniós átlag - írja kiadványában a KSH. (MTI)
