Bajnai Gordon szerint maradtak még nagyon nehéz feladatok
A hetilapnak adott interjúban Bajnai Gordon kifejti: célszerű az idei évi hiányt a mostani, 4 százalék körüli tartományban tartani, és nem hiszi, hogy a nemzetközi szervezetekkel ennél jelentősen nagyobb deficitet el lehet fogadtatni. Hozzáteszi: a következő kormány arról biztos tárgyalhat a szervetekkel, hogy hajlandó jelentős megtakarítással járó szerkezeti reformokat végrehajtani, és erre világos terve és ütemezése van, amelyben be tudja mutatni, mekkorák az átállás egyszeri költségei, és a változtatásoktól mennyi megtakarítás várható. A miniszterelnök leszögezte: kormánya Brüsszellel és a Valutaalappal semmi másról nem tárgyalt, mint amit vállalt. Emlékeztet, hogy három reformban állapodtak meg: az adó-, a nyugdíj-, és a szociális ellátórendszer területén, "ezeket beáraztuk a költségvetésbe, és végig is vittük". "A költségvetés fellazítása a jövőben sem érdeke Magyarországnak, mert ma minden meggondolatlan lépés, minden rossz politikai döntés az állampolgárok zsebére megy" - fogalmaz. Szerinte a kormány egyet tehet: minden adatot nyilvánosságra hoz, nem titkol el semmit. "Azt sem titkoltuk, hogy maradtak még nagyon nehéz feladatok" - szögezi le a miniszterelnök azzal, hogy például folytatni kell a közösségi közlekedés, a szociális rendszer átalakítását is, és tovább kell csökkenteni a munkát terhelő adókat, utóbbi ütemét a hiány kordában tartása határozza meg.
Emlékeztet, hogy a kormány márciusról októberre hosszabbította meg a IMF-EU-programot - mint mondja - azért, hogy az új kabinetnek ne a választások idején kelljen ezzel foglalkoznia. Úgy vélekedik, hogy ezt azért lenne érdemes még tovább vinni, akkor is, ha az IMF-EU pénzből tavaly július óta nem kell lehívni, mert egy "élő IMF-EU szerződés afféle pecsét a gazdaságpolitikán, a hitelkeret pedig olyan vésztartalék, ami jól jöhet, ha netán baj lenne, például ha a görög válság rosszabbra fordulna". A miniszterelnök szerint még egy külső kényszer is megnehezíti az irányváltást egy következő kormány számára. Felidézi: Magyarország 2004 óta uniós túlzottdeficit-eljárás alatt áll, "ráadásul 2006 előtt előfordult, hogy vállalásainknak nem tettünk eleget.
Ha ez még egyszer megtörténik, elveszíthetjük az uniós strukturális alapokból Magyarországnak megítélt támogatásokat". A költségvetési tartalékokról szólva elmondta: a büdzsében tervezett bőséges tartalékon túl, a 20 milliárd eurós nemzetközi programból mintegy 5,5 milliárd vehető igénybe, és a lehívott kölcsönökből is még 1,5 milliárd euró a jegybank számláján van; az év elején 2 milliárd dollár piaci kölcsönt is felvett a kormány tíz évre. "Úgy kalkulálunk, ennél több külső forrásra egyelőre nem lesz szükség" - fogalmazott Bajnai Gordon.
Az euró kapcsán megismételte: Magyarországnak a lehető leggyorsabban be kell vezetnie a fizetőeszközt, úgy, hogy persze közben érezhető, tartós növekedésre legyen képes. Ez - teszi hozzá - legfőképpen azoknak a háztartásoknak és kisebb vállalkozásoknak jelentene segítséget, amelyeknek a bevétele forintban, az adóssága euróban van. Az euró biztonságos környezetet jelent, átvételének késleltetése, bármilyen politikai megfontolásból történik is, ellentétes a magyar polgárok és magyar vállalkozások érdekeivel, ezért javaslom a 2014-es bevezetést, még akkor is, ha ez "kutya kemény intézkedéseket" igényel - fűzi hozzá a kormányfő.
Úgy véli: olyan politikára van szükség a továbbiakban is, hogy a forint árfolyama ne lóduljon ki a biztonságos sávból, és hogy a kamatok, amelyek a válság legsúlyosabb időszaka óta elfeleződtek, alacsonyan maradjanak. Bajnai Gordon hozzáfűzi: meggyőződése, hogy prudens gazdaságpolitika meghirdetésével alacsonyan tarthatók a kamatok, még stabilabb lehetne a forint. A miniszterelnök szerint a kormányzati teljesítmény, minden fájdalmassága és nehézsége ellenére, alapvetően sikeres, ha a mostani választáson nem is, de középtávon mindenképpen hitelesíti azokat, akik ezt támogatták.
