Banki elszámolás - a bankszektor érdeke, hogy határidőre, pontosan elszámoljon
A bankszektor működésének alapja a bizalom és a biztonság, amelyek egymásra épülnek - mutatott rá a bankszövetség főtitkára, hozzátéve, hogy a bizalom nehezen felépíthető, ugyanakkor gyorsan lerombolható. Felhívta a figyelmet arra: a várakozások és a tények eltérhetnek egymástól. A törlesztési terhek korábban jelzett, átlagosan 20-25 százalékos csökkenése a teljes ügyfélkörre vonatkozik. Az ügyfelek 99 százaléka a törlesztő részletek 5-45 százalékos csökkenését fogja tapasztalni. A csökkenés mértékét az határozza meg, hogy az adott intézmény - ha egyáltalán alkalmazott - mekkora árrést használt, továbbá a gazdasági válság következtében milyen mértékű kamatmódosításra kényszerült. Aki többet kap vissza, az jellemzően az elmúlt években többet is fizetett - mutatott rá.
A bankszektorban alapkövetelmény, hogy az aktuális törvényeknek, jogszabályoknak maradéktalanul megfeleljenek, a főtitkár szerint így van ez a lakossági hitelek elszámolása és forintosítása esetén is. Az elszámolási folyamat több, ütemezett lépésből áll, így átfogja az egész évet. Rengeteg historikus adat feldolgozása után több millió értesítést kell kiküldeni, ezért idén minden bank teljes operációs rendszerét ennek rendeli alá. A bankszektor felkészülését a bankszövetség összefogta, a jegybank segítette, így reálisan várható, hogy minden ügyfél a határidőn belül megkapja a pontos elszámolást, mondta.
Elmondta, hogy a kereskedelmi bankok biztonságos és kiszámítható működésüket rendkívül nagy tőkével szavatolják, Magyarországon a legkisebb bank 2 milliárd, a legnagyobb 1300 milliárd forint tőkével rendelkezik, és a biztonságot tovább fokozza, hogy a bankok mögött jellemzően tőkeerős tulajdonosi háttér, nemegyszer ismert bankház áll. Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatóságának igazgatója elmondta: a múlt hét végéig érkezett adatok szerint a pénzügyi intézmények márciusban több mint 200 ezer, áprilisban pedig mintegy 1,5 millió levelet küldenek ki tértivevénnyel. A vonatkozó törvények végrehajtását az MNB ellenőrzi.
Már folyamatban van a számítási metódusok előzetes vizsgálata. E vizsgálatok arra fókuszálnak, hogy azok az alapelvek és algoritmusok, amelyek alapján az eredmény megszületik, megfelelően működnek-e. Nem terjed ki tehát az adatok minőségére, csupán arra, hogy az MNB rendeletekben lefektetett alapelveknek megfelel-e az a program, amit a pénzügyi intézmény kifejlesztett. Ezt adatbekéréssel és helyszíni vizsgálattal is ellenőrzik. A vizsgálat lefedi a kiküldött értesítők 75 százalékát. A tapasztalatokat a jövő hét első felében ismertetik. Beszámolt arról is, hogy az MNB február közepén témavizsgálatot indított 308 pénzügyi intézménynél, ami lényegében lefedi a teljes pénzpiacot.
Megjegyezte, a felügyeleti tevékenység során még soha ennyi pénzügyi intézményt nem vizsgáltak egyszerre, ami óriási kihívás az MNB számára. A témavizsgálat célja, hogy az elszámolás a jogszabályoknak megfelelően történjen, lehetőség szerint megelőzzék, vagy minél hamarabb megszüntessék az esetleges jogszabálysértéseket. A rendelet szigorú szabályokat határozott meg a tájékoztatás tartalmára és módjára vonatkozóan, ezért a témavizsgálat során figyelik a pénzügyi intézmények kommunikációját is.
A jogszabály nagyon sok határidőt ír elő, az MNB előre beütemezte, hogy az év során milyen adatokat kér a pénzügyi intézményektől, és felkészült arra, hogy az adatokat minél előbb ki tudja értékelni. Az MNB kiemelt feladatnak tartja a panaszkezelés ellenőrzését. A pénzügyi intézmények nagy kihívás előtt állnak, a jogalkotó ezért a panaszkezelés határidejét 30-ról 60 napra hosszabbította, s a jegybank úgy látja, hogy az intézmények maguk is megerősítették panaszkezelési tevékenységüket. Az MNB együttműködik ebben a civilszervezetekkel, a pénzügyi tanácsadó irodákkal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel (PBT) és az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjával. A célvizsgálat lezárása 2016 első negyedévében várható - ismertette Freisleben Vilmos. (MTI)
