Becsey Zsolt: a stabilitást a növekedés beindításával együtt kell megtartani
A magyar kkv-k lehetőségeiről tartott előadásában az államtitkár elmondta, hogy a kiscégek külpiacra jutását támogatni kell, mert exportaktivitásuk nagyon alacsony, alatta marad az európai átlagnak. Becsey Zsolt kiemelte: a külgazdasági stratégiában szerepel a magyar kkv-k nagyobb szerephez jutásának segítése, a hazai beszállítói iparág fejlesztése, a gazdaságpolitikai érdekek érvényesítése a befektetés-ösztönzésben, a tőkekihelyezés erősítése, a célországok diverzifikálása.
Az államtitkár fontosnak nevezte a Kárpát-medencei gazdasági térség működését, a regionális együttműködést. Becsey Zsolt elmondta: szükség van a külgazdasági diplomáciai hálózatra, és ebben az állam szerepe nélkülözhetetlen, jelen kell lenni azokban az országokban is, amelyekben fellendülésre lehet számítani. A kötött segélyhiteleket pedig úgy kell felhasználni, hogy ennek során a hazai vállalatok külpiaci lehetőséghez jussanak új területeken is.
A rendezvényen Vingelman József, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezérigazgatója a kkv-k finanszírozásáról szólva elmondta, hogy az európai uniós vállalkozói hitelek (Jeremie-program) révén 200 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a különböző hitelekre, kezességvállalásra és a kockázati tőkeprogramra. Az MV Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy 2011-ben a kkv-k körében a kezességvállalás igénybe vételének előretörésére számítanak, amelynek jelentős hitelfelvételi generáló hatása lesz.
A kockázati tőkeprogramban a tőkekihelyezések ígéretesen indultak, a jövőben tervezik a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) területek esetében további 20 milliárd forinttal megemelni a kockázati tőkealap keretet. Várható úgynevezett kombinált hitel indítása is, amelynek lényege, hogy a Jeremie-programban felvett kedvezményes hitel mellé meghatározott esetben vissza nem térítendő támogatást is nyújtanának. Erdei Sándor, az AmCham kkv-bizottsága elnöke a kis- és középvállalkozói tagságuk körében végzett felmérésük eredményét ismertette.
A gazdaság jövőbeni alakulásával kapcsolatban 71 százalékuk optimistán nyilatkozott, cégük várható helyzetét 48 százalékuk értékelte bizakodóan. Az elnök kiemelte: a válság kivédésére részleges profilváltással 39 százalékuk reagált. Ennek finanszírozására 88 százalékuk a belső tartalékot használta fel, 50 százalékuk az alapító tőkét is igénybe vette, míg csak 12 százalékuk vett fel bankhitelt. A felmérésből kiderült, hogy mindössze 32 százalékuk jelezte a kutatás-fejlesztés-innováció végzését.
Ezen kiscégek 58 százaléka termékfejlesztést, 33 százaléka technológiai fejlesztést, 8 százalék pedig alkalmazott kutatást nevezett meg. A megkérdezettek 81 százaléka nem számolt azzal, hogy pályázni fog fejlesztési támogatásra. Ennek 21 százaléka azért nem pályázik, mert nem felelnek meg a kiírás feltételeinek, 10 százalékuk nagy tehernek tartja a tender elkészítését, 5 százalék nem szeretné leterhelni gazdálkodását ezzel. A nem pályázók 23 százaléka nem tervez olyan nagy volumenű fejlesztést, beruházást, amelyhez indokolt lenne a lehetőséget igénybe venni.