Kiderült, mekkora drágulást érzékelnek a középkorú magyarok
Bár még mindig a tényadathoz képest jóval magasabb inflációt érzékelnek a 30-59 évesek, a helyzet javult a korábbi helyzethez képest a K&H biztos jövő kutatása szerint.
Lassulás, különbségekkel
Az első negyedéves eredmények szerint az érzékelt éves infláció átlaga 2026. februárjában 18 százalék volt, ami érdemi csökkenést jelent a korábbi mérésekhez képest, hiszen tavaly ugyanebben az időszakban 22 százalékos volt az átlag. A részletes adatokból kiderül, hogy míg 2023 elején még a 40 százalék feletti inflációérzet is sokaknál megjelent, 2024-ben és 2025-ben pedig a 20–24 százalékos sáv számított jellemzőnek, addig 2026-ra már az alacsonyabb kategóriák felé tolódtak a válaszok. A mediánérték immár a 15–19 százalékos sávban van, a leggyakrabban megjelölt kategória pedig az 5–10 százalékos tartomány lett.
A középkorúak inflációérzete tehát továbbra is erős, de már nem annyira szélsőséges, mint a korábbi években. Ez arra utal, hogy a válaszadók a mindennapokban is érzékelik az infláció lassulását, még ha annak mértékét továbbra is a hivatalosnál jóval magasabbnak becsülik. A kutatás szerint a nők átlagosan 19 százalékos, a férfiak 17 százalékos inflációt érzékeltek. A kor emelkedésével nőtt az érzékelt infláció: az idősebb válaszadók magasabb drágulást tapasztaltak, mint a fiatalabbak. A falvakban élők körében az átlagos érzékelt infláció 20 százalék volt, ami meghaladja az egyéb településtípusokban, és így a teljes mintában mért átlagot is. Emellett az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportokban is az átlagosnál erősebb inflációs nyomásérzet jelent meg.
Javulást várnak
A jövőre vonatkozó várakozások szintén kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel korábban. A 2026. februári adatok alapján a 30–59 évesek átlagosan 7 százalékos áremelkedéssel számolnak a következő egy évben, miközben 2025. februárjában még 11 százalékos drágulást vártak. Ez azt jelzi, hogy a háztartások inflációs várakozásai érezhetően csillapodtak.
A részletes adatok szerint a megkérdezettek 11 százaléka arra számít, hogy egy év múlva alacsonyabbak lesznek az árak, mint most, 19 százalék a jelenlegihez hasonló árszintet valószínűsít, 70 százalék pedig további emelkedést vár. Bár tehát a többség továbbra is drágulásra számít, annak várt üteme már sokkal visszafogottabb, mint a korábbi mérésekben. Ez azért fontos változás, mert az inflációs várakozások erősen befolyásolják a háztartások pénzügyi döntéseit, a fogyasztási hajlandóságot és a biztonságérzetet is.
A kutatásból az is látszik, hogy a derűlátás nem minden társadalmi csoportban azonos mértékű. A falvakban élők és az alacsonyabb jövedelműek továbbra is az átlagosnál erősebben számolnak a drágulással, és ezekben a csoportokban még mindig viszonylag magas azok aránya, akik 20 százalékot meghaladó áremelkedést tartanak elképzelhetőnek a következő egy évben. Vagyis miközben az összkép javul, a lakosság egy része továbbra is jelentős inflációs kockázatot érzékel.
Összességében a K&H biztos jövő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 30–59 évesek inflációs érzékelése és jövőre vonatkozó árnövekedés-várakozása egyaránt mérséklődött. Az érzékelt éves infláció 18 százalékra csökkent, a következő 12 hónapra várt áremelkedés pedig 7 százalékra enyhült. A lakosság tehát továbbra is drágulással számol, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. Ez arra utal, hogy miközben az inflációs sokk legerősebb időszaka már a hátunk mögött van, a pénzromlás emléke és érzete továbbra is erősen él a háztartásokban.
A K&H biztos jövő kutatásról
A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2026. február 6-16. között készült.
