Befagyasztott fizetések, nyugdíj, áfa - az IMF belgrádi tárgyalásainak fő témái
Az IMF 2009 május közepén hagyta jóvá a Szerbiával kötött, 2,9 milliárd eurós készenlétihitel-megállapodást, amely 2011 áprilisában jár le. A hitelkeretből Szerbia eddig 1,3 milliárd eurót használt föl, elsősorban a devizatartalékok növelése és a dinárárfolyam stabilizálása érdekében.
Az alku szerint a nemzetközi hitel fejében Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2011 januárjáig nem emeli a közszférában dolgozók bérét, sem a nyugdíjakat. A szerb kormány egyes képviselői - különösen Mladjan Dinkic gazdasági miniszter - ugyanakkor a közelmúltban többször kijelentették, hogy a tervezettnél korábban, akár már ősszel fel lehetne szabadítani a béreket és a nyugdíjakat, mert ez serkentené a keresletet - elsősorban a belföldi áruk iránt -, s ez beindíthatná a termelés növekedését is.
Érvelésük során a szerb statisztikai hivatal adataira is hivatkoztak, miszerint az idei első negyedévben - négy egymást követő negyedéves csökkenés után - ismét nőtt a szerb GDP. A szerb pénzügyminisztérium államtitkára óvatosan nyilatkozott a kérdésről a szerb közszolgálati tv (RTS) szerda esti műsorában. "Meglátjuk, hogyan alakul a kilábalás. Ha a gazdaság valóban beindul, nem lesz gond, hogy felszabadítsuk a fizetéseket és a nyugdíjakat az IMF-fel kötött megállapodásban foglaltaknál előbb" - mondta Vuk Djokovic.
"Ezt a döntést azonban az IMF-fel egyetértésben és a gazdasági realitásokkal összhangban kell meghoznunk" - tette hozzá. Az IMF számításai szerint idén 2, jövőre 3 százalékos lesz a GDP-növekedés Szerbiában. Az esetlegesen ennél gyorsabb növekedésből - amiben szerb közgazdászok közül is sokan kételkednek a görög válságnak a térségre és az EU-tagállamokra gyakorolt várható hatása miatt - az IMF szerint inkább beruházásokra, semmint bér- és nyugdíjemelésre kellene költeni.
Ha a nemzetközi pénzügyi intézmény bele is egyezne az emelésbe, minden bizonnyal garanciákat fog követelni a szerb kormánytól arra nézve, hogy az államháztartási hiány nem fogja meghaladni a GDP 4 százalékát. A belgrádi médiában megszólaltatott szakértők szerint viszont még a fizetések és a nyugdíjak emelése nélkül is nehezen lesz tartható a hiánycél. Boris Begovic, egy belgrádi elemzőközpont szakértője úgy nyilatkozott az RTS-nek, az IMF talán elfogadná, ha a bevételek elmaradása miatt növekedne a hiány, de aligha fog beleegyezni abba, hogy a kiadások miatt módosítsák a hiánycélt.
A nyugdíjrendszer reformja szintén szerepel a szerb kormány és az IMF között folyó tárgyalások témái között. Miután Belgrád szigorította a nyugdíjba vonulás feltételeit, a következő nagy kérdés a nyugdíjak indexálásának kérdése. Diana Dragutinovic pénzügyminiszter szerint az IMF támogatja Belgrádnak azt a javaslatát, hogy 2012 áprilisáig három lépésben összhangba hoznák a nyugdíjakat a közalkalmazotti bérekkel, azután pedig az inflációhoz igazodna a nyugdíjak emelkedése.
Az adóügyi kérdések közül az áfa mértéke a leginkább vitatott. Az IMF már korábban javasolta az európai összehasonlításban igencsak alacsony, 18 százalékos szerbiai áfa emelését. A pénzügyminiszter állítólag hajlik is rá, hogy ezt elfogadja, de Dinkic és a vállalati szféra ellenzik az áfaemelést. A szerb kormány emellett továbbra is adós azzal az IMF-nek tett vállalásával, hogy március végéig megszünteti 3 ezer közalkalmazott munkahelyét; eddig mindössze 352 állami alkalmazottat bocsátottak el. A szerb kormány képviselői azt mondták, remélik, hogy ez nem okoz gondot az IMF-küldöttséggel folytatandó kéthetes belgrádi tárgyalássorozaton.
