Bekeményítenek a németek a görögökkel szemben
A görög helyzet "komoly" - jelentette ki Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a Budestagban felszólalva, hozzátéve, hogy Athén addig nem kaphat további segítséget, amíg nem teljesíti az összes fiskális feltételt, amit a nemzetközi hitelező csoport támogatásáért cserébe vállalt. Az EU-ECB-IMF misszióját - amelyben a trojka képviselői felülvizsgálták, hogy a görög kormány hogyan halad feladatai teljesítésével - felfüggesztették, és amíg ez delegáció vissza nem tér Görögországba, és nem erősíti meg, hogy Athén minden feltételnek megfelelt, addig nem folyósítják a tavaly májusban elfogadott EU-IMF támogatás következő - nyolcmilliárd eurós - részletét. Nincs helye mellébeszélésnek ezzel kapcsolatban - szögezte le a CNBC tudósítása szerint.
Számos vezető európai politikus kijelentette, hogy elképzelhetetlennek tartja Görögország kilépését az eurózónából abban az esetben, ha az ország csődbe menne, ám a háttérapparátusok ettől függetlenül mérlegelik ezt a lehetőséget - írja a CNBC. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke tavaly márciusban a német ZDF televíziónak nyilatkozva zárta ki ezt a lehetőséget, Angela Merkel német kancellár nemrégiben jelentette ki, hogy technikai és jogi szempontból is lehetetlennek tartja a görög kilépést, egy idén májusban tartott belső egyeztetésen pénzügyminisztere, Wolfgang Scheauble minősítette a lehető legrosszabb forgatókönyvnek Görögország távozását.
A Dow Jones azonban nemrégiben egy olyan dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyben a CDU társpártja, a CDU szakértői az eurózóna elhagyásának lehetővé tétele mellett érvelnek, ami arra utal, hogy a német döntéshozók enyhén szólva nem bánnák, ha ki lehetne zárni az övezetből a renitens tagállamokat. A Der Spiegel fél éve, a görög Elefterotypia a múlt héten közölt cikket arról, hogy az athéni kormány köreiben is vizsgálják az eurózóna elhagyásának lehetőségét - igaz, Athén mindkét esetben hevesen tagadta a hírt.
Miután a közös európai valuta bevezetése mellett az volt a legfőbb érv, hogy segítségével a kisebb országok hitelfelvételi költségei is közelíthetnek a német kamatokhoz, továbbá a devizaleértékelés lehetőségének feladása több előnnyel jár, mint hátránnyal, nem meglepő, hogy sok görög döntéshozó ma már - amikor mindkét ígéret ellenkezője teljesül - nem tartja jó ötletnek a csatlakozás erőltetését. Ott lebeg a szemük előtt Nagy-Britannia példája, amely 1992-ben kivonult az eurót megelőző ERM rendszerből, ami egyik katalizátora volt az ország ezt követő egy évtizedes gazdasági növekedésének. Ha még ma is csak az ERM létezne, Athén boldogan követné a brit példát, leértékelné a devizáját, majd olyan monetáris politikát követne, ami a legjobban szolgálná saját érdekeit.
Más szóval, ha könnyen menne, akkor Athén rég kilépett volna az eurózónából. Az ECB 2009 decemberében jelentetett meg egy tanulmányt az övezet elhagyásának lehetőségéről, illetve kizárás feltételiről. Ez megállapítja ugyan, hogy az egyoldalú kilépés irdatlan problémahalmazt vetne fel, de nem zárja ki egy ilyen lépés megtételét.
