Béremelés lehet a válasz a kereskedelmi szektor munkaerőhiányára?

Sáling József az MTI-nek csütörtökön azt mondta, ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a bérekről nem tudnak országos szintű megállapodásra jutni, akkor a szakszervezet egyesével tárgyal a kereskedelmi cégekkel a fizetésemelésről.
    

Hozzátette: a kialakult helyzet megoldására a kormány felvetette a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentését, amelyről a legutóbbi VKF tárgyaláson a kormányoldal ismertette, hogy az adónem 1 százalékpontos csökkentése 120 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek.
    

A KASZ elnöke azonban úgy látja, hogy ez a járulékcsökkentés nem oldja meg az alacsony bérek és a munkaerőhiány problémáját, mert kérdéses, hogy a járulékcsökkentés révén megmaradt összeget a munkáltatók átadják-e a dolgozóknak. A béremelés előmozdításához Sáling József eredményesebb eszköznek tartaná a személyi jövedelemadó (szja) mérséklését.
    

A bérek és a munkaerőhiány kérdése mellett nagy hangsúlyt fektetnek még a cafeteria rendezésére is - ismertette a KASZ elnöke.     A szakszervezet elnöke felidézte: 2017. január 1-től megszűnik az Erzsébet-utalvány, és bár a kialakult helyzetre megoldást jelentene ha a munkaadók készpénzben fizetnék ki a béren kívüli juttatást, ez azonban a kereskedelemben felvet egy problémát. A szektorban a cégek a cafeteriánál mindig arra törekedtek, hogy a dolgozóik ezt az összeget annál a cégnél költsék el, ahol dolgoznak, mindezt a készpénzes kifizetésénél már nem tudják elérni. A szakszervezet célja, hogy megőrizze a béren kívüli juttatásokat, hiszen jelenleg is a kereskedelemben dolgozóknak a cafeteria átlagosan 5000-6000 forint kiegészítő jövedelmet jelent.
    

A problémák kezelésére a KASZ országos értekezlete állásfoglalást készített, amelyet az érdekképviselet csütörtöki sajtótájékoztatóján mutatott be - számolt be minderről Sáling József. A dokumentumban egyebek mellett kifejtették: a minimálbér nettó értékének 2018. január 1-től el kell érnie a létminimum összegét, a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy mit akar tenni a tömeges munkaerőhiány megszüntetése érdekében, valamint a szakszervezet kezdeményezi egy úgynevezett foglalkoztatási kódex kialakítását is.