Alkotmányellenes a bírók nyugdíjazásának szabályozása
A közleményben azt írták: a bírák jogállásáról szóló törvénynek a nyugdíjazással kapcsolatos, év elejétől hatályos rendelkezései alapján születtek meg az érintett bírói felmentések az elmúlt időszakban. Az Ab hétfői döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen - tette hozzá az OBH, amely kitér arra is, hogy a már felmentett bírók ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor.
Az OBH tudatta, hogy a hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák ismételt bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti. Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal, azaz 2012. január 1-jével megsemmisítette.
A testület megállapította, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Az Alkotmánybíróság formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. Tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból.
Az Ab megállapítása szerint a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. A határozathoz a 15 tagú testületből 7-en fűztek különvéleményt.
A kormány szerdai ülésén értékeli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenessé nyilvánításáról, és várhatóan ekkor tesz javaslatot az Országgyűlésnek az Ab által megállapított ellentmondások feloldására - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Répássy Róbert hétfőn közölte: a kormány a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát vitatja meg szerdán. Hozzátette: az Ab hétfői döntése nem érinti az alaptörvény 26. cikkének 2. bekezdését, amely szerint "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn".
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a záró rendelkezés szerint a kormány köteles az alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
Az Ab a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal semmisítette meg a bírák nyugdíjazásának szabályozását, miután megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Az Ab formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. Tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból.(MTI)
