Bosszankodva nézi Európa a görög reformok hiányát
A második mentőcsomagról tárgyaló külföldi hitelezők, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei rendre elégedetlenségüknek adnak hangot, hogy mindig ugyanazon lépések végrehajtására kell kérni az athéni döntéshozókat. Egy szombati konferenciahíváson az euróövezeti pénzügyminiszterek elkeseredetten kérték a görög kormányt, hogy hajtsa végre az ígért munkaerő-piaci és strukturális reformokat.
Egy, a beszélgetésen résztvevő szakember a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: "ami sok az sok", az euróövezeti miniszterek idegesek, amiért a görög kormány késlekedik a vállalt intézkedésekkel. A görög kormány mindazonáltal a költségvetési célszámok teljesítésében mutatott mulasztásokat a vártnál mélyebb recesszióval magyarázza. Jóllehet a 2009. évi 15 százalékról 9-9,4 százalékra csökkentették 2011-ben a GDP-arányos költségvetési hiányt, a 2014. évi 3 százalékos cél nagyon távolinak tűnik.
A görög gazdaság immár ötödik éve van recesszióban, s így egyre nehezebb az adósság- és deficitcélok teljesítése. Sokan a megszorításokkal magyarázzák a gazdaság visszaesését, az IMF és az EU szakértői a reformok késlekedésével, a túlméretezett közszférával és a gazdaság megnyitásának elmaradásával okolják. A bizalmatlanság ékes példája, hogy Franciaország és Németország hétfőn arra szólította fel Görögországot, hogy külön számlán gyűjtse az adósságszolgálat teljesítéséhez szükséges forrásokat. Diego Iscaro, az IHS Global Insight elemzője úgy értékelt: "az elmúlt két évben sokat ígért Görögország, de az eredmények egészen más képet mutatnak és ez sokakban bizalmatlanságot szül".
Hozzátette: "a hitelesség hiánya csak rosszabb lett, amiért egyetlen ígéretet sem tartottak be". A vállalt intézkedések között van a közalkalmazotti létszám 150 ezer fővel való csökkentése 2015-ig. Jóllehet a február eleji tárgyalásokról kiszivárgó információk szerint 15 ezres azonnali leépítésről dönthet a kormány, aggodalomra adhat okot, hogy egy korábbi, 30 ezres elbocsátásról szóló tervet már visszavontak. Az adóelkerülés visszaszorítását illetően is kudarcos a görög kormány teljesítménye. Májusban az akkori pénzügyminiszter Jeórjiosz Papakonsztantinu 2011-ben 2,5 milliárd eurós, 2012-ben pedig 4,4 milliárd eurós többletbevételre vonatkozó terveket jelentett be.
Ezeket az intézkedéseket később elvetették Athénban, s az idei évre immár 1,5 milliárd eurós célról beszélnek, ami sokak szerint elérhetőbb célkitűzés. A pénzügyi és gazdasági bűntények feltárásával foglalkozó görög szervezet egyik vezetője nemrég arról számolt be, hogy a görög árnyékgazdaság még mindig a 220 milliárd eurós görög GDP negyedét teszi ki. Januárban az athéni parlament leszavazta azt a törvénytervezetet, amely szabadabbá tette volna a patikanyitást és megnövelte volna a gyógyszertárak nyitvatartási idejét. Délben még mindig bezárnak az athéni patikák. Még azoknak az lépéseknek a végrehajtása is nehézségekbe ütközik, amelyekről parlamenti döntés született.
A közúti fuvarozást korábban szabályozó engedélyrendszer feloldását még mindig nem vezették be, jóllehet 2010-ben még nagy sikerként könyvelték el a piac rugalmasságát növelni hivatott intézkedést. A nagy ívű privatizációs tervek megvalósítása is döcög. Utóbbit tekintve a görög kormány 2015-ig összesen 50 milliárd eurós bevételt remél állami tulajdonban lévő eszközök értékesítéséből. Tavaly 1,7 milliárd eurónyi bevételre tett csak szert, elsősorban a már korábban bejelentett privatizációkból, így az állami telekommunikációs vállalat, az OTE résztulajdon-értékesítéséből, illetve szerencsejáték-koncessziók eladásából. Korábban 2011-re előbb 5 milliárdos, később 4 milliárdos privatizációs bevételt remélt az athéni kormányzat.
Az idei évre vonatkozóan 9,3 milliárd eurós bevételt remélt Görögország az állami ingatlanvagyon egy részének eladásából, továbbá a Hellenic Petroleum olajfinomító, illetve a DEPA és DESFA gázipari vállalatokban tartott tulajdonhányad értékesítése után. A privatizációs ügynökség vezetője, Jannisz Kukiadisz mindazonáltal a Reutersnek elmondta: ez a cél nem elérhető, és immár 7,4 milliárd eurós bevételt remélnek 2012-ben, többek között az állami részvénytulajdon értékének csökkenése miatt. Az euróövezeti vezetőket a bőkezű állami költekezés is bosszantja: egy görög parlamenti képviselő elmondása szerint a görög állam költségvetésében 25 ezer autót üzemeltet. A reformintézkedések végrehajtására mindazonáltal újabb esélyt jelent a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag.
Hírügynökségi források szerint a nemzetközi hitelezők, az úgy nevezett trojka 10 oldalas dokumentumban írta le a támogatás folyósításához szükséges lépéseket. Ezek között van az adórendszer reformja, az egészségügyi kiadások korlátozása, a munkaerőpiac rugalmasságát javító intézkedéscsomag, illetve a külföldi tőke beáramlását elősegítő program. Borúlátásra ad okot azonban, hogy Poul Thomsen, az IMF helyi képviselője korábban úgy nyilatkozott: a nemzetközi hitelezők valószínűleg túlbecsülték az athéni hivatalok reformképességeit. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy nemrég megjelent átfogó vizsgálatában megállapította: az athéni hivatalok nem hatékonyak és rosszul szervezettek, miközben egyes szereplők reformtörekvéseit mások gáncsolják. A szervezet "ősrobbanásszerű" reformokat sürgetett.