Van élet a vendégmunka után?
A harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása továbbra is a gazdasági közbeszéd középpontjában áll, amit a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadásának 2026. június 5-i szigorítása még inkább felerősített. A megváltozott szabályozási környezetre és a piaci kihívásokra egy szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében reflektáltak a szektor szereplői, ahol azt a kulcskérdést járták körbe: vajon képes-e a diákmunka hatékonyan pótolni a szigorítások miatt kieső munkaerőt.
A szakmai beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. A tapasztalatok szerint a külföldi munkaerő nem azért jelenik meg a magyar piacon, mert olcsóbb lenne a hazai dolgozóknál – sőt, alkalmazásuk sok esetben magasabb költséggel jár. A vállalatok döntése mögött elsősorban a megfelelő létszám biztosításának kényszere áll, különösen a termelő szektorokban.
A szakértők szerint a gyakran emlegetett több százezres inaktív munkaerő-tartalék gyors bevonása nem reális forgatókönyv. Az érintettek jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból jelenleg nem mobilizálható, sok esetben pedig hosszú távú rehabilitációra vagy átképzésre lenne szükség ahhoz, hogy stabil munkavállalóvá váljanak. Ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is fokozzák a kihívásokat: ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda.
A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számos alternatív munkavállalói csoportban komoly potenciál rejlik. A diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok mind olyan célcsoportok, amelyek megfelelő munkakörökben és megfelelő feltételek mellett jelentős segítséget nyújthatnak a vállalatok számára. A számok ezt már ma is igazolják: évente mintegy 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas dolgozik szövetkezeti formában Magyarországon, miközben a nyugdíjas foglalkoztatás aránya még mindig elmarad számos nyugat-európai ország gyakorlatától. Emellett közel 50 ezer külföldi diák tanul jelenleg Magyarországon, akik sok esetben motiváltak a munkavállalásra.
„A magyar munkaerőpiac jövője nem a vagy-vagy megoldásokban rejlik. Nem a külföldi munkaerő vagy a hazai tartalékok között kell választanunk, hanem meg kell találnunk azt az egyensúlyt, ahol a diákok, nyugdíjasok, kismamák, külföldi diákok és a külföldi munkavállalók egymást kiegészítve járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek nyitottak az új megoldásokra, képesek alkalmazkodni, és mernek kilépni a megszokott keretek közül” – fejtette ki Kiss Nikolett, a WHC Csoport régióvezetője.
A jövőre vonatkozó előrejelzések szerint a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várhatóan nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása, valamint a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége jelentheti.
