Buksisimi az EU-tól gazdagodó nyelvhasználatunk miatt
A jelentés szerint Magyarország igen részletes és átfogó szabályozással rendelkezik a nemzeti kisebbségi politikára, valamint mind a 14 hivatalosan elismert kisebbségi nyelv használatára vonatkozóan.
A tanács pozitívan értékelte, hogy az új magyar kisebbségi politika eredményeképpen a támogatások összege majdnem minden kisebbség esetében jelentősen növekedett, valamint azt, hogy az elismert 13 kisebbségnek önálló nemzetiségi szószólója van a magyar parlamentben.
A szakértők kiemelték, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések pozitív eredménnyel jártak a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása terén.
Véleményük szerint az országos kisebbségi önkormányzatok továbbra is fontos szerepet töltenek be a kisebbségi nyelvek védelmében a megyei és helyi szinten az alkalmazandó jogszabályok alapján.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a jelenlegi központosított oktatási és a pályázatokon alapuló pénzügyi rendszer kevesebb rugalmasságot hagy a nemzeti kisebbségi önkormányzatoknak iskoláik vagy osztályaik működtetéséhez.
A jelentés felszólította Magyarországot, hogy tegyen lépéseket a kétnyelvű oktatási struktúra javítása érdekében és szakítson a kisebbségi nyelv tantárgyként való oktatásának modelljétől.
Véleményük szerint növelni kell a kisebbségi nyelven oktatni tudók számát, valamint további szabályokkal kell segíteni a roma nyelvek oktatási feltételeit.
Aláhúzták, hogy jelentős előrelépés történt a német és a horvát tananyagok tekintetében, ugyanakkor további fejlesztésekre van szükség a román, a szerb, a szlovák és szlovén nyelvek oktatási segédletei terén.
Megjegyezték továbbá, hogy a vizsgált időszakban egyetlen kisebbségi anyanyelvű iskola, vagy óvoda sem nyílt Magyarországon.
Hozzátették, strukturált és hosszú távú nyelvpolitika és tanterv kidolgozására van szükség minden kisebbség számára.
A jelentésben kiemelték, a roma kisebbség számos akadályba ütközik, nem csak a nyelvének használta során. Arra szólítottak fel, hogy meg kell állítani azt a gyakorlatot, hogy a roma gyermekeket speciális oktatási tantervű iskolákba vagy osztályokba sorolják a beiratkozáskor.
Emellett fel kell hívni a többségi társadalom figyelmét a kisebbségi nyelvek és kultúrák iránti toleranciára, különös tekintettel a roma kisebbségre - tették hozzá.
A szakértők jelentésükben hangsúlyozták, noha a regionális vagy kisebbségi nyelvek hivataloson is használhatóak a bíróságokon és a közigazgatási hatóságokkal folyatott ügyek esetén, további intézkedésekkel kell bátorítani a kisebbségi nyelvet beszélőket, hogy éljenek ebbéli jogaikkal.
Az Európa Tanács szakértőinek értékelése szerint Magyarországon kielégítő a kisebbségi nyelvek használata a nyomtatott média területén és bizonyos rádiókban, ugyanakkor több rádióadó és a televíziók estében további erőfeszítésekre lenne szükség.
Aláhúzták, a jelentős pénzügyi juttatások ellenére a közszolgálati média nem felel meg a kisebbségi nyelveket beszélők elvárásainak.
A tájékoztatás szerint Magyarországon 2012 óta a kisebbségek jogai alapjognak számítanak, ahogyan elismertek a nemzeti kisebbségek, és nyelvük védelme is fontos. Bejegyzett és ez által védelmet kapott az örmény, a beás, a romani, a bolgár, a horvát, a német, a görög, a lengyel, román, a rutén, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
