COVID-teszteljenek-e a vállalatok ősszel?
1. A környező országok egy részében látványosan nőtt a fertőzöttség, Ausztriában és Horvátországban, míg máshol tartósan magas (Ukrajna, Románia). Épp ezen országok felé intenzív nyáron a hazai turisták érdeklődése, így a jelenlegi napi 30 körüli ismert új fertőzötti szint várhatóan hamarosan 100 felé nő, ami már ismét a veszélyzónát jelenti (a nem ismert, de tényleges fertőzöttek száma tanulmányok adatai alapján az ismert érték minimálisan 10-szerese). Ez a lépték gyorsan eszkalációhoz vezethet néhány gócponton, azaz minden hazai vállalat „veszélyben van”. Erre érdemes és fel is lehet készülni.
A korábbi tapasztalatok alapján az országos veszélyhelyzet ugyan minden bizonnyal elkerülhető lesz, de helyi szinten bármikor fennáll az esélye, hogy komplett vállalatok, üzemegységek vagy ezek meghatározott részei átfertőződjenek.
2. A vállalatoktól nem várható el, hogy munkatársaik védelmének teljes terhét átvállalják. De léteznek olyan stratégiák, amelyekkel egy racionális és felelős befektetési szint mellett a kockázati kitettség szintjétől függő, folyamatos ellenőrzés és tervezett tesztelés mellett dolgoznak a munkatársak. Célszerű a védelemre egyfajta biztosításként tekinteni, és elkülöníteni egy összeget, amelyet a vállalat a kockázat mérséklésére kíván fordítani a megbecsülhető anyagi és emberi kockázat szint mértékének függvényében. A következő egy évre érdemes betervezni egy ilyen tételt.
3. A nyár végén, ősz elején érdemes a szabadságolások miatt egy egyszeri, kombinált PCR és szerológiai gyorsteszt vizsgálatot végezni (utóbbit lehetőleg vénás vérből). A PCR-vizsgálat a megfelelő analitikai megoldás a friss fertőzések kimutatására, míg a csúcsminőségű, érzékeny gyorstesztek az esetleges 1-3 hónapos fertőzést is képesek detektálni, amit a PCR-vizsgálatok már nem. Ehhez arra van szükség, hogy ezek a gyorstesztek 160-320-szoros titrálás (higítás) mellett is kimutassák az antitestek jelenlétét, azaz lecsökkent antitest szint esetén és képesek legyenek a pozitív esetek detektálására. Készült már több hazai bevizsgálás, ami ezeket a tényezőket is vizsgálja, ezek szerint létezik három-négy olyan teszt, ami alkalmas az említett feladatra.
A második generációs angol és német tesztek, és hangsúlyozottan nem a sajtóban korábban olvasott 30-70% körüli szenzitivitású termékek, a fertőzés 14. napja után már nagyobb eséllyel azonosítják a fertőzötteket az antitestek jelenléte alapján, mint a PCR-vizsgálatok! Ennek az az oka, hogy a vírus jelenlét szintje folyamatosan csökken, és a fertőzés 30. napja körül már alig vagy egyáltalán nem kimutatható, míg az IgG antitestek egy fordított és elnyújtott U alakú görbét leírva hónapokig jelen vannak a szervezetünkben. Sajnos a hazánkban elvégzett magánegészségügyi gyorstesztelések döntő többsége a klinikák saját adatai alapján még mindig a korábban az országba beérkezett, bizonyítottan közepes, legjobb esetben felső-középkategóriás első generációs tesztekkel folyik, miközben ismeretes, hogy léteznek már magasabb minőségű tesztek is.
4. Ősszel és télen egyedi protokollok alapján több lehetőség is adódik a vállalatok számára: a dolgozók kiválasztott csoportjaiban, csoport- és egyéni mobilitás ellenőrzés mellett például 7-10 naponként ismétlődő PCR-vizsgálattal minimalizálni lehet annak esélyét, hogy széleskörű tovább fertőzés valósuljon meg egy szervezeti egységen belül, illetve az egyes szervezeti egységek között. A vállalatokon belül célszerű külső szakértők, a HR, a biztonsági és a HSE osztályok bevonásával megtalálni a legköltséghatékonyabb, legjobb ár/biztonság megoldást. A heti PCR vizsgálat mellett egy szélesebb körű, de szintén nem feltétlenül a teljes munkaerő állományra vonatkozó havi szerológiai teszt fokozza a tényleges biztonságot és a valós biztonságérzetet. A heti PCR-vizsgálatok sem elérhetetlenek egy korábban is ismert labordiagnosztikai eljárás segítségével, amely a felére- harmadára csökkentheti a PCR-vizsgálati költségeket.
5. Az ArvaLab tapasztalatai szerint más országokban már elterjedtebbek a sokkal költséghatékonyabb csoportos vagy ún. pooling vizsgálatok. Amennyiben és ahol Magyarországon is gyorsan, nagy mennyiségű minta elemzésére lesz szükség, ezeket érdemes lesz alkalmazni, ha a 24-48 órás kiértékelési időszak megvárható. Ha nem, akkor egy magas minőségű antigén teszt és szerológiai gyorsteszt kombinációja segíthet, de előbbiből sajnos a SOTE adatai szerint még nincsen megfelelő minőségű teszt az országban (an antigén tesztek bevizsgálása komplikált, mert technológiájuk folytán csak friss vírusok kimutatására alkalmasak, azaz több hetes pozitív vírusokat már nem detektálnak, amelyeket általában a bevizsgálások céljára használni tudnak).
6. Azon szervezeteknek, amelyek nem kívánnak gyakori PCR-vizsgálatot végezni, érdemes legalább havonta egyszer a dolgozók kiválasztott csoportjaiban szerológiai gyorstesztet végezni, ami segít abban, hogy az átfertőzöttség feltérképezése mellett a tünetmentes fertőzőket azonosítsák, azaz csökkentsék a vállalat működésének kockázati szintjét. Ehhez pozitív detekció esetén érdemesebb két különböző gyorstesztet használni, mielőtt költségesebb PCR-vizsgálatra utalnánk a pácienseket. Ennek érdekében tanácsos „s” és „n” protein alapú gyorstesztet is tartani, a kettő együtt biztosabb eredményt ad. Érdemes olyan szervezethez fordulni, amely ezekben a fontos részletekben érdemi információval rendelkezik.
