Cégfelvásárlások a pénzügyi szektorban
A PwC összesítése szerint 2012 első negyedévében közel tízmilliárd (9,7 Mrd) euró összértékben kötöttek felvásárlási, összeolvadási (M&A) üzletet a pénzügyi szolgáltatók az európai piacon. A kiemelkedően magas 2011 záró negyedévéhez képest ez ugyan 40%-os visszaesés, de az összeg megegyezik 2011 hasonló időszakában, az első negyedévben mért adatokkal.
Az utóbbi napok hazai hírei ellenére – a Gránitbank részvénycserés megállapodása a Coop-pal, az OTP bejelentése a további szerbiai bankvásárlási terveiről - Magyarországot, és a szűkebben vett regionális környezetet vizsgálva ugyanakkor a PwC elemzése megállapítja, hogy a tranzakciók száma még mindig kevesebb, mint a válság előtti időszakban. A megfigyelt tulajdonosi szerkezet váltások jórészt leképezik a nemzetközi tendenciákat. Régiónkban a múlt év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye az osztrák Volksbank kelet-európai érdekeltségei döntő többségének az orosz Szberbank számára történt értékesítése volt. Az idei év elején érkeztek a hírek a Credit Agricole több piacot, így hazánkat is érintő kivonulásáról. Nemrégiben az MKB Bank adott túl romániai leányvállalatán, a Romexterrán (a vevő az amerikai PineBridge alapkezelő), és ide sorolható, az egyébként erős régiós bástyákkal rendelkező KBC Lengyelországból történő kivonulása is. A cég, Európában is figyelemre méltó üzletként, 770 millió euróért értékesítette a lengyel Warta biztosítótársaságban meglévő érdekeltségét a német Talanx, valamint kisebb tulajdonostársa, a japán Meiji Yasuda számára, banki érdekeltségét, a Bank Zachodnit pedig 790 millió euróért értékesítette.
Két tényező hajtja a piacot
„A pénzügyi szektorban zajló felvásárlások, összeolvadások dinamikája két fontos trendet vázol fel. Egyfelől a korábban életmentő tőkeinjekcióhoz jutott cégek kötelezően végre kell hajtsák a bankmentés feltételeként előzetesen vállalt átalakításokat és eszközértékesítéseket. A másik nagy befolyásoló tényező a nagy, nyugati bankok által vezérelt – nem utolsó sorban a tőkeszerkezet javítása érdekében végrehajtott - racionalizálási törekvések, kevésbé fennkölten fogalmazva a veszteséges, vagy kevésbé nyereséges üzletágak, tevékenységek leépítése, vagy értékesítése. Ide soroljuk tehát az anyabanki tevékenységek egyszerűsítését, amivel párhuzamosan a menedzsmentet túlságosan lefoglaló, időt rabló területektől is megszabadulnak” – mondja el a legfontosabb trendekkel kapcsolatban Apáthy Ervin, a PwC Magyarország M&A igazgatója. A szakember hozzáteszi, hogy a restrukturalizációs törekvések része az is, hogy a pénzintézetek az úgynevezett non-core, azaz a stratégiailag kevésbé fontosnak ítélt, a főtevékenységbe nem feltétlenül illő vagy földrajzilag távol eső eszközöktől, tevékenységektől is megszabadulnak, akár még olyankor is, ha az egyébként nyereséges volt. A kiszállás oka ilyenkor általában vagy a vártnál kisebb piacrészesedés, vagy a túl kockázatosnak ítélt, esetleg kis növekedési potenciállal rendelkező piacokról történő kivonulás. Az egyenlet másik oldalán elsősorban az új növekedési lehetőségek keresése szerepel.
Kevés, de nagy értékű tranzakció az európai piacon
A 2012 első negyedévében mért közel tízmilliárd (9,7 Mrd) euró összértékű tranzakció megegyezik 2011 hasonló időszakában, az első negyedévben mért adatokkal. Igaz ugyanakkor, hogy ennek a summának igen komoly hányadát egyetlen mega-üzlet, az RBS Aviation Capital közel hatmilliárdos felvásárlása teszi ki. (A Royal Bank of Scotland 5,8 milliárd euróért értékesítette érdekeltségét a japán Sumitomo Mitsui számára.) Ha ezt a kiemelkedő értékű tranzakciót nem számítanánk, az első negyedév eredménye kevésbé volna látványos.
A bankpiacon történő felvásárlások összértéke majdnem kétmilliárd euró (1,9 Mrd) volt, de ennek közel felét tette ki a spanyol CaixaBank összeolvadása a Banca Civicával. A bankok közötti felvásárlási tranzakciók negyedéves átlagokat tekintve ennél jóval jelentősebb összegeket szoktak kitenni, így ezen a területen mindenképpen rendkívül óvatos, biztonságra törekvő piaci mozgásokat láthatunk. A PwC szerint ez tökéletesen tükrözi az árazással kapcsolatban jó ideje megfigyelhető nehézségeket, az elhúzódó gazdasági bizonytalanságot és a felvásárlások finanszírozásához szükséges hitelek forrásainak elapadását.
Különösen korábbi aktivitásukhoz képest szerény szereplőkké zsugorodtak a private equity-k, ám befolyásuk továbbra is fontos. Játékterüket és hozamlehetőségeiket számottevően szűkítette a hitelforrások zsugorodása. Ugyanakkor számukra az elhúzódó gazdasági válság sok esetben új lehetőségeket is teremtett. Befektetési politikájukban a bankokkal, biztosítókkal szemben minden korábbinál inkább előtérbe kerültek a kevésbé tőkeintenzív, stabil cash-flow-val rendelkező szolgáltatási területek, mint például a befektetési szolgáltatások; a piaci réseket lefedő szolgáltatási portfoliók, például pénzügyi közvetítők vagy biztosítási brókerek. A megfelelő hozam biztosítása érdekében gyakran komplikált innovatív struktúrák kialakítására kényszerülnek; minden korábbinál fontosabbnak tűnik a növekedési kilátások biztosítottságának kérdése és a működés hatékonyságának javíthatósága a célpontok esetében.
Szerény növekedés várható
A PwC elemzése – fenntartva ugyan, hogy az előrejelzés a mai bizonytalan viszonyok közepette szinte lehetetlen - számol olyan tényezőkkel, melyek egy szerény emelkedés lehetőségét vetítik előre a pénzügyi szolgáltatók felvásárlásainak piacán. Egyfelől a Deutsche Bank kilátásba helyezte, hogy megszabadul alternatív pénzügyi alapjától, az RREEF-től. Szó van a londoni fém-értéktőzsde tulajdonosi szerkezetének megváltozásáról és folyamatos harc dúl az olasz Fondiaria biztosítótársaság többségi tulajdonának megszerzéséért is. Ezek az üzletek minden bizonnyal megdobják a felvásárlások összesített értékét.
Ugyancsak kiolvasható a PwC által elemzett tendenciákból, hogy az olasz és a spanyol bankok konszolidációs időszak elé néznek, ami együtt jár majd bizonyos ágazatok és tevékenységek leépítésével, értékesítésével. Hozzá kell tenni, hogy a felvásárlások, eladások irányát és mértékét nagyban befolyásolja a mindenkori szabályozási környezet. Ennek megfelelően az adózási szabályok, a versenyjogi szabályozások és más kormányzati, vagy európai regulációs lépések természetszerűen hatnak a cégek stratégiájára és lehetőségeire.
„Ami a magyarországi közeljövőt illeti, a jelenlegi tendenciák folytatódásával számolunk. Egy alapvetően nyomott környezetben továbbra is elsősorban olyan tranzakciók várhatóak, amelyek a piacot domináló külföldi bankok tevékenységeinek európai hadszíntéren folytatott racionalizálásából fakadnak. Várhatóan több külföldi pénzintézet is itteni pozícióinak feladása mellett fog dönteni. Ez ugyanakkor nagyszerű expanziós lehetőségeket teremt majd azoknak a versenytársaknak, akik az utóbbi évek válságait jobb kondíciókban vészelték át, vagy a szükséges fájdalmas lépéseket már korábban megtették” – mutat rá Apáthy Ervin.
