Cinkotai János megint kamatcsökkentés mellett voksolt
Az MNB honlapján olvasható dokumentum szerint a testület tagjainak többsége egyetértett abban, hogy monetáris lazításra az inflációs kilátások javulása és a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése esetén kerülhet sor, amit időben előre hozhat az EU/IMF-tárgyalásokon születő megegyezés.
A hazai pénz- és tőkepiaci eszközök kockázati megítélése – az elmúlt hónapban megfigyelt kismértékű javulás ellenére - továbbra is kedvezőtlen. A jegyzőkönyvből kitűnik: a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hazai kockázati felárak a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodást követően akár érdemben csökkenhetnek. Ezért a monetáris tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen, ami a finanszírozási kockázatok csökkentése mellett kedvezően befolyásolná a gazdasági és inflációs kilátásokat és növelné a monetáris politika mozgásterét.
A tanácstagok többsége a vitában egyetértett azzal, hogy az inflációs jelentésben előrejelzett makrogazdasági folyamatok júniusban az alapkamat tartását indokolják. Egyes vélemények szerint a kereslet drasztikus visszaesése indokolna ugyan kamatcsökkentést, de az ország kockázati megítélése továbbra is törékeny, és olyan árszint-emelő sokkok érik a gazdaságot, amelyek megnövelik a vállalatok termelési költségeit, és fokozatosan begyűrűznek a maginflációba.
Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy egy esetleges monetáris lazítás a jelenlegi makrogazdasági környezetben nem alkalmas a potenciális növekedés gyorsítására, azonban a stabilitási kockázatokat és növekvő inflációs várakozásokat okozna. Egyes tagok megítélése szerint a monetáris tanácsnak mindent meg kell tennie a recesszió elkerülése érdekében, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a tanács nem rendelkezik olyan eszközzel, amely a potenciális növekedés fokozására alkalmas lenne.
A tanácstagok közül többen úgy ítélték meg, hogy összességében mind a munkaerőpiacon, mind a tőkefelhalmozásban megfigyelt folyamatok a potenciális növekedés tartós lelassulására utalnak, ami akár a júniusi inflációs jelentésben előrejelzett alappályájánál alacsonyabb potenciális növekedést is jelenthet 2013-ban.
Egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy a legfrissebb előrejelzés szerint - mivel a kormányzati intézkedések a vállalati költségek jelentős és tartós megemelkedését okozzák - az infláció csak 2013 végére kerülhet a cél közelébe. Más tagok véleménye szerint viszont a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is rendkívül alacsony, a fogyasztói árakra ható nyomás kizárólag a kormányzati intézkedésekhez kapcsolódik. Egyes tagok viszont úgy vélekedtek, hogy a kormányzati intézkedéseknek a fogyasztói árakra gyakorolt hosszabb távú hatása jelenleg nem becsülhető meg pontosan, más testületi tag pedig azt a véleményét fűzte hozzá, hogy a keresleti korlátok miatt viszont a kormányzati intézkedéseknek nem lesz másodkörös árszint-emelő hatása. Egy testületi tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai inflációs folyamatok szempontjából kitüntetett szereppel bíró kőolaj ára a globális konjunktúra lassulása miatt az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent, és megítélése szerint további árcsökkenés sem zárható ki.
A Tanács következő kamat-meghatározó ülését 2012. július 24-én tartja, amelyről 2012. augusztus 8-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet
