Csak ijesztget, vagy tényleg az IMF-hez fordul Görögország?
A görög kormány 4,8 milliárd euró értékű - a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő - költségvetési szigorításról döntött. Ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy fény derült a görög költségvetés valós helyzetére, vagyis arra, hogy az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte: Görögország megmutatta, hogy képes nehéz döntésekre, most pedig várja Európa támogatását, ami "a megállapodás másik fele".
Papandreu ugyanakkor a kabinetülésen kijelentette, hogy ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat "vészhitelért" - írta a csütörtöki Financial Times egy görög kormánytisztviselőt idézve. Londoni elemzők szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni. Az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport a görög intézkedések bejelentése után kiadott londoni gyorselemzésében azt írta: az IMF "időnkénti felemlegetése" Görögország részéről - és Papandreu tervezett washingtoni útja is - inkább a görög alkupozíció javítására szolgál az euróövezeti hatóságokkal szemben.
Mind Athén, mind az euróövezet valójában szívesen kihagyná az IMF-et a kialakult helyzet rendezéséből - vélték az Eurasia Group londoni elemzői. Hasonló véleményt közölt nemrég a The Economist című vezető brit gazdasági-politikai folyóirat. A lap egyik legutóbbi kiadásának elemzése szerint az uniós illetékesek "elborzadnak" attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez "megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán".
Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek. Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus - állt a The Economist írásában.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minapi londoni helyzetértékelő telekonferenciáján ugyanakkor az hangzott el, hogy a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának "értelmes módja" lenne az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére. A Fitch szakértői hangsúlyozták, hogy az euróövezet nem költségvetési unió, költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az adósságszolgálat terheit az adott ország - és nem más tagállamok - adófizetőinek kell állniuk.
Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint azonban "nehéz elképzelni", hogy azok a kormányok, amelyek Magyarországot és Lettországot is kisegítették, szükség esetén megtagadnák a likviditási támogatást egy euróövezeti tagállamtól. A Moody's az egyetlen a három nagy hitelminősítő közül, amelyik még az elsőrendű "A" kategóriában tartja a görög adósosztályzatot. A Fitch Ratings és a Standard & Poor's már átminősítette Görögországot a közepes befektetői "BBB" sávba. Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő visszasorolt a közepes befektetői "BBB" kockázati osztályba.
A Moody's ugyanakkor a görög kiigazító lépések után kiadott új londoni gyorselemzésében azt írta: a költségvetési intézkedések összeegyeztethetők a cég által Görögországra érvényben tartott "A2"-es adósosztályzattal, és egyértelműen jelzik a kormány eltökéltségét a közfinanszírozás feletti ellenőrzés visszaszerzésére. Az intézkedések - ha maradéktalanul végrehajtják őket - növelik az adóssághelyzet stabilizálódásának valószínűségét is - áll a Moody's értékelésében.
