Csökken a kormányzati adósság, viszont a pénzforgalmi hiány nőhet
A 2017-re vonatkozó hazai adósságszabályoknak várhatóan megfelel a kormányzati szektor adósságának alakulása, az uniós módszertan szerint a kormányzati szektoron belül az államháztartás államadósság rátája június 30-án a GDP 74 százaléka volt - írták.
Megjegyezték, hogy a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés, a bérek több mint 12 százalékos emelkedése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 21 százalék feletti bővülése kedvező feltételeket teremtett a költségvetési célok teljesítéséhez. Ugyanakkor a háztartások fogyasztásának jelentős, de a várakozásoktól némileg elmaradó bővülése miatt a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek időarányos mértéke elmaradt a tervezettől. Az adóbevételeknél kisebb elmaradás várható az áfa, a jövedéki adó, az egyszerűsített vállalkozói adó és a bányajáradék esetében, ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós illeték és az államháztartás alrendszereiből származó befizetések meghaladhatják a tervezettet - írták.
A gazdasági növekedés fő motorja az első fél évben az ipari termelés és a szolgáltatások bővülése volt, továbbra is pozitív volt a külkereskedelmi egyenleg, azonban továbbra is dinamikusabban nő az import. Az infláció első félévi 2,3 százalékos értéke az ÁSZ szerint illeszkedik a gazdasági előrejelzésekben szereplő pályához.
A háztartások pénzügyi vagyonának alakulásának félévi statisztikai adatai - hasonlóan a 2016-oshoz -, azt mutatják, hogy a dinamikus átlagkereset növekedés mellett továbbra is jellemző - a fogyasztás további bővítése helyett - a pénzügyi megtakarítások képzése. 2016. év végéhez képest az első fél évben a háztartások nettó pénzügyi vagyona - a pénzügyi kötelezettségek kismértékű csökkenése mellett - 4,3 százalékkal, 1535,2 milliárd Forinttal emelkedett.
A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2017. első fél évében 911,2 milliárd forintot tett ki. A pénzforgalmi hiány alakulásában számottevő negatív tényezőt jelentett a bevételi elmaradások mellett az uniós támogatások megelőlegezésével kapcsolatos kifizetések jelentős növekedése is.
Az ÁSZ a fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési szervek összességénél teljesülési kockázatot nem látott. A szakmai fejezetű kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek teljesülése azonban kockázatot hordoz, ennek indoka az Európai Bizottsággal való elszámolás idei teljesülésének bizonytalansága. Az elemzésben megállapítják, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítése összességében nem hordoz kockázatot. Az önkormányzatok támogatásának előirányzatai éves szinten várhatóan teljesülni fognak.
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy az Elkülönített Állami Pénzalapok (ELKA) együttesen 101,7 milliárd forint többletet értek el, ezzel javítva az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlegét. A társadalombiztosítási alapok (TB Alapok) bevételei az első fél évben 48,0 százalékra, a kiadások 50,2 százalékra teljesültek. Az időarányostól elmaradó bevételek és az időarányost meghaladó kiadások miatt a TB Alapoknál 110,6 milliárd forint deficit keletkezett, szemben az egész évre tervezett nullszaldós költségvetéssel. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál (Ny. Alap) kockázatot jelent, hogy a nyugdíjakra fordított kiadások a tervezett mértéket meghaladóan teljesülhetnek. Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2017. évi várható bevételeinél nem prognosztizálható bevétel elmaradás.
A költségvetési kockázatok kezelésére az Országvédelmi Alapban 66 milliárd forint áll még rendelkezésre. Az ÁSZ véleménye szerint a rendelkezésre álló szabad tartalék a kimutatott kockázatok jelentős részét képes kezelni az év hátralévő részében.
Az ÁSZ a honlapján elérhető elemzésével a Költségvetési Tanács (KT) véleményalkotó munkájához ad szakmai hátteret. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében a KT-nak félévente kell véleményt nyilvánítania a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
