Devizahitelek: Benyújtva a javaslat - jöhet a segítség
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről címet viselő javaslat szerint a devizaalapú lakáshitellel rendelkező természetes személyek - az előzetes bejelentésnek megfelelően - 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén pedig 200 HUF/100 JPY.
Abban az esetben is a rögzített árfolyamon kell törleszteni, ha a tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a többletbefizetést ez esetben a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként számolják el. Ha a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nincs, a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni.
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.
A futamidőt – a hiteladós életkorát is figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a hitel visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve ne jelentsen aránytalanul magas havi törlesztési terhet (ennek mértékét kormányrendelet határozza meg) a hiteladósnak. A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát.
A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet. Gyűjtőszámlahitel-szerződést az köthet, akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg 90 napot; aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt; akinek a devizakölcsöne 2014. december 31. után jár le; aki esetében a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, ha a lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog is terhel, egyik esetében sem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, valamint végrehajtás nincs folyamatban.
A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra. A kezességvállalási díj mértékét, számításának és megfizetésének módját kormányrendelet határozza meg. Az árverési és kilakoltatási moratórium 2011. július 1-je és október 1-je között fennmarad, de hatálya alól kikerülnek a nagy értékű ingatlanok, azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot.
Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. A kvóta kiterjed azokra a zálogtárgy-értékesítésekre is, amelyeket a hitelező már megindított, de az árverési moratórium folytán nem kerülhetett sor a tényleges értékesítésre. Nem vonatkozik ugyanakkor azokra az esetekre, amikor nem a hitelező, hanem egy harmadik személy végrehajtási kérelme alapján indul a zálogtárgyra vezetett végrehajtás, és a zálogjogosult hitelező abba kapcsolódik be. Ha 180 napnál nem régebbi a késedelem, az ingatlant nem lehet kényszerértékesítésre kijelölni annak érdekében, hogy a hitelezők "az ésszerűség és társadalmi igazságosság érdekében" lehetőség szerint a "régebbi" kintlevőségek érvényesítését kezdjék meg.
A kényszerértékesítési kvóta betartásának ellenőrzése és esetleges szankcionálása a pénzügyi felügyelet hatáskörébe tartozik, azon hitelezővel szemben pedig, akinek ellenőrzése nem tartozik a PSZÁF-hoz, a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni. A javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést, így a jövőben nem tiltja általános jelleggel a jelzálog alapítását a devizahitelezéshez. A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó – hatályon kívül helyező - rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén.
