Devizaválság - További intézkedéseket ígért a kormányfő, az ellenzék türelmetlen

A miniszterelnök a devizaválsággal foglalkozó kormányülés után azt mondta: az eurózónából induló pénzügyi válság súlyos kihívást jelent Magyarországnak is. Ezért rendkívül kedvezőtlen pénzügyi, gazdasági környezetben kell megkezdeni az őszi törvényalkotási munkát. Az őszi parlamenti munkarendről annyit mondott: erről csak a Fidesz és a KDNP szeptember eleji évindító frakcióülése után van értelme nyilatkozni. Kérdésre válaszolva azt azonban elmondta, hogy a kormány tartani fogja a korábban beterjesztett hiányt, amely így 3 százalék alá csökken, "akár mi is történjék". Azt is biztosnak nevezte, hogy tovább folytatják az államadósság csökkentését a következő években és nem adják fel az arányos adórendszer kiépítésének politikáját sem. Arra törekszünk, hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb adórendszer - mondta.
    

Az idei GDP-ről pedig kifejtette: "nem az előrejelzéseinket kell módosítani, igazodni kell a valósághoz". A növekedés Orbán Viktor szavai szerint vélhetőn 2 százalék körül lesz, emiatt keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány. Az infláció pedig a vártnál alacsonyabb, ezért az idei költségvetés megtartása további intézkedéseket igényel, ősszel. Részleteket azonban továbbra sem mondott, csak annyit jegyzett meg, hogy ezek a gazdaság működésének egyszerűsítése, könnyítése irányába hatnak.
    

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben meghozott döntéseknek köszönhetően Magyarország távolodik a veszélyzóna magjától, de még nem került a zónán kívülre. Kijelentette: "nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntés következményeit az emberekkel fizetessék meg". A kormány szerdai ülésén megállapította azt is, hogy az árfolyamrögzítésről hozott döntés adekvát válasz volt a helyzetre. Annak érdekében pedig, hogy a családok körültekintően dönthessenek a lehetőségről a kormány kampányba fog - tette hozzá.
    

A miniszterelnök azt is bejelentette, felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogy " hogyan jutottunk el a biztonságos, támogatott, forint alapú hitelezéstől a kockázatos devizahitelezésig", és nevezze meg a felelősöket is. Arra is felkérte a minisztert, hogy állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. A bizottságba bevonják a PSZÁF és az MNB képviselőit is.
    

Elfogadta a kabinet azt a kormányrendeletet is, amely alapján az árfolyamrögzítés lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a programban részt vevők törlesztőrészlete az árfolyamgát igénybevétele miatt. Döntöttek arról is, hogy a korábbi Fészekrakó programban résztvevők is élhetnek a lehetőséggel, eltörölték az ezt akadályozó jogi gátat - fűzte hozzá.
    

Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház Zrt. határidős üzletkötője a BÉT keddi napját elemezve kiemelte: a világpiaci hangulat vezetett a budapesti tőzsdeindex emelkedéséhez, ugyanakkor ez ezzel párhuzamosan zajló, magyar miniszterelnöki, a hiánycél megerősítéséről szóló nyilatkozat is stabilizáló hatást gyakorolt a forintra, és a részvénypiacon több papír is magára talált. Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője Orbán Viktor délutáni nyilatkozata kapcsán úgy fogalmazott: a miniszterelnök által elmondottak piactámogatóak voltak.
  

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke "igazi bankárkormánynak" nevezte Orbán Viktor kabinetjét, szerinte a bankok a kormány asszisztálása mellett ügyfeleikre hárítják összes költségüket. A szocialista politikus semmitmondónak nevezte a kormányfő által elmondottakat.    
   

 A Jobbik szerint Orbán Viktor nem adott választ arra, hogyan tálalhat kiutat Magyarország a jelenlegi gazdasági válsághelyzetből. Orbán Viktor - az előző kormányokhoz hasonlóan - kizárólag "neoliberális kliséket" használt, amelyek zsákutcába juttatták az országot - fogalmazott Hegedűs Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese.
     

Scheiring Gábor, az LMP gazdasági kabinetjének vezetője azt kezdeményezte, hogy az ellenzék álljon elő javaslatokkal, mert szerinte a kormány cselekvőképtelen. A kormányfő „megint a semmitmondás művészetét űzte”. A kormány eddigi intézkedései alkalmatlanok voltak a gazdasági növekedés beindítására - mondta.
    

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jó lépésnek nevezte a devizahitelek árfolyamgátjáról szóló döntést. Kiemelte: nem rendült meg a piac bizalma a magyar gazdaságban, a kormány kezelni tudja az újabb nemzetközi pénzügyi válság okozta problémákat. (MTI)