Dollár és euró helyett aranyat a tartalékokba!

A feltörekvő országok jegybankjai tizenkét év alatt meghatszorozták tartalékaikat, azok 2012 végén már 12 ezermilliárd dollárt tettek ki. A tartalékok között a dollár és az euró együttes aránya fokozatosan, 78-ról 74 százalékra csökkent – ezen belül a zöldhasúé jobban, mint az uniós fizetőeszközéé – az arany és az egyéb devizáké pedig nőtt. E trend különösen a válság 2008-as kitörése után gyorsult fel, s a World Gold Council legfrissebb jelentésében arra számít, hogy a két fő deviza részaránya a következő években 65 százalékig mehet le, a tartalékok 8-8 százalékát az arany és a japán jen teheti ki, a maradék angol fontból, kanadai dollárból, kínai jüanból, ausztrál dollárból, dán koronából és svájci frankból állhat.

A leginkább az arany, a jüan és az ausztrál dollár iránti nőhet meg a feltörekvő országok jegybankjainak kereslete. Különösen a kínaiaké, akik szeretnék, ha a jüan idővel felváltaná a dollárt a világ tartalékvaluta szerepében, ez azonban a 3600 milliárd dolláros tartalékai között hivatalosan alig másfél százalékot kitevő aranyarány jelentősebb növelése nélkül nehezen megvalósítható. Érdekes, hogy az USA-dollár és az arany mellett a legkedveltebb menedékeszköznek számító svájci frank részaránya lehet a legalacsonyabb – a dán koronával együtt –, mindössze 1 százalék.  Magyarország közel 35,9 milliárd eurós február végi tartalékából 32,3 milliárdnyi szunnyadt konvertibilis devizában – hogy mely fizetőeszközökben és milyen megoszlásban, azt a Magyar Nemzeti Bank nem részletezte. Aranyból azonban mindössze 120 millió eurónyit tartott, miután Magyarország – a világtrenddel szembemenve – a rendszerváltáskor még 65 tonnás sárganemesfém-készletét szinte teljes egészében értékesítette, abból mára alig 3 tonna maradt.

Forrás: Conclude Zrt.