Drágulást okozott a minimálbér bevezetése Németországban

Az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér január 1-jei bevezetése az utóbbi húsz év átlagát kétszeresen vagy még nagyobb mértékben meghaladó áremelkedéshez vezetett azokban az ágazatokban, amelyekben a minimálbér miatt emelni kellett a fizetéseket - mutatta ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján végzett számításokkal. A legnagyobb mértékben a személytaxi-szolgáltatás drágult. A taxisok árai januárban az üzemanyagár-csökkenés ellenére 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, holott az 1992 óta eltelt időszakban rendre 0,4 százalék körüli volt a drágulás az év első hónapjában.

A kereskedelmi szálláshelyeken az egy évvel korábbihoz képest 3,3 százalékkal kellett többet fizetni az egységesen kötelező minimálbér alkalmazásának első hónapjában, és a vendéglátásban is jelentős a drágulás, egy korsó sör 2,4 százalékkal került többe januárban, mint 2014 első hónapjában, pedig a gazdaság egészét tekintve a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek. A taxisok, szállodai alkalmazottak, pincérek és vendéglőkben dolgozó más munkavállalók mellett egy sor további szakma művelői is 8,5 eurónál alacsonyabb órabérért dolgoztak korábban.

Például a fodrászok, a pékek és a kozmetikusok, a mosodák és bértisztító vállalkozások alkalmazottai, és a háztartási takarító és kisegítő munkát végző munkavállalók. Az új szabály miatt ezeken a területeken januárban az utóbbi húsz év átlagának dupláját kitevő áremelkedés ment végbe januárban a FAZ hétfői számában megjelent összeállítás szerint. A munkaadók gyakran panaszkodnak arra, hogy az egységes minimálbér bevezetése növeli a bürokráciát. Az országos munkaügyi hivatal (BA) vezetője szerint ez elkerülhetetlen.

"A bürokrácia a jogállamiságot is jelenti, erről nem szabad megfeledkezni" - mondta Frank-Jürgen Weise. A BA elnöke hozzátette, hogy egyelőre nem tapasztalni nagyobb elbocsátási hullámot a minimálbér miatt. Ugyanakkor - jegyezték meg a FAZ összeállításában - szakértők szerint elsősorban nem leépítésektől kell tartani, hanem attól, hogy a munkaadók kevesebb új állást hoznak létre.