Drámai folyamatokat tükröznek a lakásépítési adatok
Tavaly 12.655 új lakás épült, 39,2 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 12.488 volt, ami 28 százalékos visszaesését jelent az előző évi adatokhoz képest.
Az év első három hónapjában folytatódtak a 2011 második felében tapasztalt tendenciák. Egyrészt az építési engedélyek csökkenése továbbra is lassúbb, mint a befejezett építkezéseké, másrészt folytatódik a közép-magyarországi építkezések visszaesése.
Az idei év első három hónapjában Közép-Magyarországon figyelhető meg a legerőteljesebb csökkenés, ahol az egy évvel korábbihoz képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, s az összes lakásnak csupán az egyharmada épült ebben a régióban. Budapesten a csökkenés még ennél is drasztikusabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavalyi év első három hónapjában. A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés mértéke, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedése mutatkozott. A fővárosi építkezések óriási visszaesése mellett a községekben átlagos mértékű (20%-os) csökkenés volt megfigyelhető, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.
2012 első három hónapjában 12 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást befejeztek. A kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2012 I. negyedévére már nem mutatkozott olyan jelentős csökkenés, mint a korábbi időszakokban (az egy évvel korábbi 51 százalékkal csökkenéssel szemben a mostani csak 10%-os). Az új engedélyek száma a községekben gyakorlatilag változatlan, a városokban a fogyás átlagos mértékű (13%), Budapesten viszont az átlagot jóval meghaladva, 34 százalékkal esett vissza a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek száma Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon csökkent a legerőteljesebben (24%), Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben növekedés figyelhető meg (58%).
Tovább folytatódott az építtetői kör összetételének kedvezőtlen változása: az új lakások 41 százalékát építették vállalkozások – egy évvel korábban 49 százalék volt az arány. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya 57 százalék volt az előző év 50 százalékkal szemben. Az önkormányzatok gyakorlatilag nem építtettek lakást. Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya 50-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt (48-ról 53%-ra). Bérbeadásra a lakások 5 százaléka, egy évvel korábban 2 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása némileg változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették (2011 I. negyedévében 59, illetve 25% volt az arány). Az új lakások 10 százaléka lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 45-ről 53 százalékra nőtt az új családi házak építése, viszont visszaesett a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya 47-ről 42 százalékra. A lakóparki lakások aránya az 1 százalékot sem éri el.
A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 10 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 44 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 40 százalékkal nőtt az ipari, 22 százalékkal a mezőgazdasági és 17 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.
