EU-konferencia – A magyar és európai gazdasági kormányzásról tárgyaltak Budapesten
Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletének vezetője az eseményen elmondta: az IMF magyarországi vizsgálócsapat Washingtonban van, egyeztetéseket folytat a szervezet vezetésével és igazgatótanácsával. Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett, "Az első európai szemeszter: európai és magyarországi tanulságok" című konferencián Ivascsenko azt is elmondta: még nem született döntés arról, hogy milyen eszközt vehet igénybe Magyarország, időben tájékoztatnak majd a fejleményekről.
Ivascsenko az eseményen a magyarországi növekedési kilátásokkal kapcsolatosan kijelentette: a térségbeli országokról készült elemzések azt mutatják, hogy a növekedés szempontjából kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás és kiszámíthatóság. A közgazdász szerint a pozitív európai gazdasági példák, így Hollandia vagy Svédország esetében a munkaerőpiac átalakítása, a munkaerő-piaci részvétel növelése rendre jelentős tényező volt a gazdaság fellendítésében. A növekedést segítő egyéb tényezők között említette azt a képességet, hogy a gazdaság produktívabb szektoraiba áramlanak az erőforrások.
Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági elemzések és monetáris politikai területének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Széll Kálmán Terv tervezett lépéseit szigorún végig kell vinni, az állami kiadások további lefaragását folytatni kell, egyúttal növelni kell a foglalkoztatottságot. Az MNB igazgatója elmondta: a külföldi befektetőket, a pénzpiacokat meg kell győzni, hogy a tervezett intézkedések helyes irányba mutatnak. Utalt arra: gyors növekedésben, fejlődésben azonban nem bízhatunk, a tervezett reformokat végig kell vinni.
A foglalkoztatás adatai javulnak, a gazdaság helyzete stabilizálódik, de ez egyelőre nem mutatkozik meg a magyar állampapírok felárában - fűzte hozzá. Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője az eseményen elmondta: a jövő évi költségvetés növekedési érzékenysége 0,4 százalék, azaz 1 százalékponttal alacsonyabb növekedési ütem 0,4 százalékponttal növeli a költségvetési hiányt. E tekintetben a költségvetésben szereplő, a GDP 1 százalékára rúgó tartalék kényelmesen biztosítja a 2,5 százalékos hiánycél teljesítését.
Elena Flores, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főosztályának stratégiai, koordinációs és kommunikációs igazgatója előadásában hangsúlyozta: Az euróövezeti gazdasági válság számos kihívást hozott, így a növekvő adósságot csökkenteni, a potenciális növekedési ütemet helyreállítani, a magas munkanélküliséget mérsékelni, a versenyképességi hátrányt ledolgozni, a pénzpiaci stabilitás pedig helyre kell állítani. A rendezvényen a brüsszeli szakember elmondta: az Európai Bizottság által szerdán bemutatott, 2012. évi éves növekedési jelentés éppen ezeknek a kihívásoknak a kezelésére tesz javaslatokat. Főbb céljai között van a minőségi kritériumok által vezérelt költségvetési konszolidáció, a pénzügyi rendszer teljes helyreállítása, a növekedést elősegítő reformok végrehajtása, a munkanélküliség és társadalmi következményeinek orvoslása, illetve az európai közigazgatás modernizálása.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint az európai szemeszterben, az EU koordinációs keretében kedvező az, hogy az államadósság csökkentését és a foglalkoztatás növelésének problémakörét együtt kezeli Kiemelte: nem jó megközelítés az, ha az eurózóna országainak problémáira, illetve az eurót, mint saját fizetőeszközt nem használó uniós tagállamok gondjainak kezelésére az EU gyakran ugyanazokat a megoldási módokat javasolja. Hozzátette: más kihívások előtt állnak az euróövezeten kívüli uniós tagállamok. Henning Röhreke, a német szövetségi pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetője
Elena Flores előadására reagálva kiemelte: az európai szemeszterben felvázolt teendők kapcsán nagyon fontos, hogy működjön a monitoring, egyfajta hatékony ellenőrzési rendszer, hogy az EU vezető testületei tisztában legyenek azzal, az egyes tagállamok hol, milyen szakaszban tartanak az előírtak teljesítésében. Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának főosztályvezetője szerint Magyarországon 2013-ban akár 3,7 százalék is lehet az államháztartási deficit a GDP-hez mérten, ezért a kormánynak el kell érnie, hogy minél előbb érvényesítsék a magyar gazdaságpolitikában az államháztartásra vonatkozó jövő évtől hatályos alkotmányos szabályokat, illetve megerősítsék a Költségvetési Tanács szerepét.
Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai és amerikai közpénzügyek nagyon hasonló pályát jártak be a válság alatt. Az euróövezeti gondok elsősorban a különböző intézményi keretek miatt alakultak ki - tette hozzá. A válságkezelő intézkedések között javasolt egy euróövezeti bankszövetség létrehozását, továbbá az Európai Központi Bank jogköreinek kibővítését. Utóbbival kapcsolatosan kiemelte: alapvetően nem az lenne a cél, hogy a frankfurti szervezet kötvényeket vásároljon, hanem, hogy kellő támogatást adjon a Bizottság által javasolt euróövezeti kötvények kibocsátáshoz.
Egy közös európai bankszövetség szerinte csökkentené a szuverén államok és bankrendszereik krízisei közötti szoros kapcsolatot, amely "gyilkos vegyületet" alkot jelenleg. Duronelly Péter, a Budapest Alap pénzügyi igazgatója pedig arról beszélt, a válság bebizonyította a piacok számára, hogy a korábban elképzelhetetlen dolgok is bekövetkezhetnek, és emlékeztetett arra, hogy minden befektetési portfolió alapvetően épít a kockázatmentesnek tartott államkötvényekre. (MTI)
