Egyetért Obama és Merkel - az európai határok megváltoztathatatlanok
"Tökéletes egyetértés van köztünk abban, hogy a 21. században nem állhatunk tétlenül és egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy Európa határait ágyúcsővel rajzolják át" - jelentette ki a német vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón Barack Obama. "Mint olyan valaki, aki Európából érkezett, csak azt tudom mondani, hogy ha lemondunk a területi sérthetetlenség elvéről, akkor nem leszünk képesek fenntartani az európai békerendet" - hangoztatta Angela Merkel.
A két vezető az ukrajnai válsággal kapcsolatban szállt síkra az európai határok sérthetetlensége, valamint a konfliktus tárgyalásos rendezése mellett, hangsúlyozva, hogy azt nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Obama ugyanakkor rámutatott: az ukrajnai amerikai fegyverszállítás az egyik lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a rendezést célzó diplomáciai erőfeszítések. Hangsúlyozta, hogy ilyen döntést még nem hozott, de azt is elmondta: arra utasította a munkatársait, hogy minden lehetőséget mérlegeljenek a tárgyalások összeomlása esetére.
Barack Obama szerint a védelmi fegyverek esetleges szállításának célja nem Oroszország legyőzése, hanem az ukrán védelmi erőfeszítések támogatása lenne. Az amerikai elnök egyúttal aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajna rendelkezésére bocsátandó eszközök valóban a jó kezekbe kerülnek-e, és hogy ezek leszállítása milyen reagálást váltana ki nemcsak a szakadárokban, hanem Oroszországban. Merkel, aki szerdán Minszkben rész vesz majd a rendezés reményében megtartandó orosz-ukrán-német-francia csúcstalálkozón, kijelentette: ha nem lehet megállapodni Oroszországgal, akkor Európának és az Egyesült Államoknak tanulmányoznia kell a további lehetőségeket.
A sajtótájékoztatón beszámolt róla, hogy ismertette az amerikai elnökkel az esetleges ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos véleményét. Mint mondta, az európai-amerikai szövetség akkor is erős marad, ha nincs mindenben egyetértés. Obama elnök szerint Moszkva megsértette a minszki fegyvernyugvási megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország elszigeteltsége erősödni fog, ha tovább halad ezen az úton. Szavai szerint abban állapodott meg a német kormányfővel, hogy az eddigi NATO-irányvonal változatlan marad - vagyis az atlanti szövetség erősíti kelet-európai katonai jelenlétét, az Egyesült Államok és Európa a Nemzetközi Valutalappal (IMF) közösen megadja az ukrán reformokhoz kulcsfontosságú gazdasági támogatást, az Oroszországgal szembeni szankciók pedig érvényben maradnak.
Más témákról szólva Obama közölte: "az Egyesült Államok és Németország eltökélt az Iszlám Állam megsemmisítésében". Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) a két ország kapcsolatait megterhelő adatgyűjtési gyakorlatával kapcsolatban Obama kijelentette: "kétségtelen", hogy Edward Snowden kiszivárogtatásai rossz fényben állították be az amerikai hírszerzést, de személy szerint nagyobb átláthatóságra törekszik ezzel kapcsolatban. Aláhúzta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok, amely komoly szerepet játszott a polgári szabadságjogok előmozdításában és évtizedek óta következetes partnere Németországnak, igyekszik elejét venni az olyan terrortámadásoknak, mint amilyenek januárban Párizsban történtek.
Merkel szerint Berlin és Washington között nézetkülönbségek vannak az NSA tevékenységének ügyében, de ettől függetlenül együtt kell működniük. A német kancellár hangoztatta, hogy hazájának érdekében áll az EU-USA szabadkereskedelmi és befektetési egyezmény (TTIP), mert az elő fogja segíteni a gazdasági növekedést, ezért támogatja a tárgyalások folytatását. Angela Merkel az új görög kormánnyal kapcsolatban kijelentette: megvárja, amíg Athén fenntartható javaslatot tesz a hitelei visszafizetésével és a reformokkal kapcsolatban és csak azt követően kész a továbbiak megvitatására.
Obama hangot adott meggyőződésének, hogy az újabb határidő lejárta után nem lenne célszerű ismét meghosszabbítani a iráni nukleáris programról folytatott tárgyalásokat, ha Teherán nem fogadja el a leendő megállapodás alapvető kereteit. Leszögezte, hogy most már nem pusztán technikai jellegű kérdésről van szó, hanem arról, hogy Iránnak most már ki kellene nyilvánítania politikai akaratát. A március 3-án várhatóan az amerikai kongresszusban beszédet mondó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és közte való súrlódással kapcsolatban Obama elmondta: most Angela Merkelt sem fogadta volna a Fehér Házban, ha Németországban állnának küszöbön a választások, de adott esetben a német kancellár nem is kért volna tőle ilyet.
