Egymilliós felügyeleti bírság az AIS Hungary többes ügynöknek
A PSZÁF két bejelentő panasza nyomán vizsgálódott. A bejelentők biztosítási ajánlatot tettek az AHICO Biztosító Zrt. EU414 jelű PRIVAT PROFIT VIP EURO elnevezésű befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked életbiztosítási szerződés megkötésére. A többes ügynök helyett a szerződéskötés során mindkét bejelentő esetében egy kft. járt el.
Az egyik kötvényt a biztosított 100 éves koráig terjedő futamidőre, 30.012 euró éves díjjal állították ki. A bejelentő a biztosítási díjat az első három évre előre egy összegben befizette, továbbá befizetett 50 ezer euró eseti díjat is. A másik kötvényt 20 éves futamidőre állították ki, egyszeri 60.012 euró befizetésével. Mindkét bejelentő a szerződéskötés során aláírásával igazolta, hogy az ajánlat aláírása előtt egyértelmű és részletes tájékoztatást kapott.
Az első szerződésről kiállított „Visszaigazolás” szerint az első évre befizetett 30.012 euróból kezdeti levonás címén 19.500 eurót, míg eladási és nettó árfolyam közti különbség címén további 500 eurót, kötvényköltségre 12 eurót vont le a biztosító, és csak 10.000 eurót fektetett be. A második biztosítási évre befizetett 30.012 euróból kezdeti levonás címén 10.500 eurót, eladási és nettó árfolyam közti különbség címén 928.57 eurót, kötvényköltségre 12 eurót vont le, és 18.571 eurót fektetett be.
A harmadik biztosítási évre befizetett 30.012 euróból már kezdeti levonást nem érvényesített, csak eladási és nettó árfolyam közti különbség címén vont le 1.500 eurót, illetve 12 euró kötvényköltséget, és a jóváírt bónusszal együtt 30.000 eurót fektetett be. A másik szerződés esetén az egyszeri díjból csak eladási és nettó árfolyam közti különbség címén vont le a biztosító 2.857 eurót, valamint a 12 euró kötvényköltséget, a szerződés egyéb levonást nem tartalmazott, a szerződésre befizetett 60.012 euróból 57.142,86 euró került befektetésre.
A bejelentők megalapozatlannak találták a levonásokat, a levonás mértéke szintén megdöbbentette őket, ezért panaszt tettek előbb a közreműködő ügynöknél, majd a biztosítónál, végül a felügyelethez fordultak. A bejelentők jogi képviselője szerint a befizetett díjak első évben (legmagasabb bónusszal számolva is) 65 százalékának, második évben további 35 százalékának költségként történő elszámolásáról sem a kondíciós lista, sem pedig a biztosítási feltételek nem tartalmaznak rendelkezést, erről a szerződéskötést megelőzően a bejelentők nem kaptak előzetes tájékoztatást.
Úgyszintén nem terjedt ki az előzetes tájékoztatás az eladási és a nettó árfolyam közti különbség címén érvényesített 5 százalékos mértékű költséglevonásra sem. A felügyelet megállapította: az 52 éves panasztevő a 7,5 millió forint folyamatos éves díjas szerződését a 100. életévéig kötötte meg, tehát a biztosításközvetítő egy olyan ügylet megkötésében működött közre, amelynek eredményeként a szerződő a 100. életévének a betöltéséig évente köteles a megállapodott biztosítási díjat megfizetni.
A szerződés megkötésekor a többes biztosítási ügynök eljáró ügynöke nem az ügyfelek igényéhez illeszkedő biztosítást adott el számukra. Az üzletkötő felmérte ugyan az ügyfelek igényeit, de az első ajánlat esetében figyelmen kívül hagyta azokat. Az igényfelmérőkből ugyanis egyértelműen látható, hogy a biztosításokat megtakarítási céllal, a hozzátartozók és a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére kötötték. E célok eléréséhez az 52 éves korban kötött, 30 ezer eurós éves díjú befektetési egységekhez kötött teljes életre szóló biztosítás egyáltalán nem alkalmas, különösen nem akkor, ha a 3. éven túli rendszeres díj nem áll az ügyfelek rendelkezésére.
Teljes életre szóló biztosítás esetén ugyanis a megtakarításokhoz nem férhet hozzá nyugdíjas éveinek elején az ügyfél, csak halála után a kezdeményezettek kapják meg a felhalmozott összeget, vagy a szerződőnek visszavásárlásra van lehetősége. Azt, hogy ennek kockázatait a szerződő mennyire volt képes felmérni – összekapcsolva a közvetítőnek a folyamatos díjas szerződés közvetítéséhez fűződő erős jutalék-érdekeltségével – felveti a biztosításközvetítő esetében a kezdeti költség meglétéről és mértékéről szóló tájékoztatás elmulasztását - áll a határozat indoklásában.
A felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította: a többes biztosítási ügynök megsértette előzetes ügyféltájékoztatási kötelezettségét, amikor a szerződés lényeges tartalmi elemeire, köztük a szerződés első éveiben felmerülő, és a bejelentőket terhelő, tetemes méretű költségre nem hívta fel külön, szóban a figyelmet. A felügyelet a bírság összegének meghatározásakor súlyosbító körülményként értékelte, hogy a többes biztosítási ügynök a bejelentők panaszát késedelmesen továbbította a biztosítóhoz.
