Egyre nő a feszültség Görögországban
A kormányzó szocialista Paszok, a konzervatív Új Demokrácia Párt, illetve a nacionalista Laosz képviselői vasárnap Lukasz Papadémosz miniszterelnökkel tárgyaltak, hogy megegyezzenek a második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag feltételéül szabott költségvetési megszorításokban.
A több mint öt órán át tartó egyeztetés után Papadémosz miniszterelnök közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, megállapodás született az ide évre vonatkozó, a GDP 1,5 százalékát kitevő kiadáscsökkentésről, továbbá nyugdíjjogosítványok visszavágásáról, illetve a versenyképességet javító intézkedésekről. A szocialista és konzervatív pártvezetők mindazonáltal külön jelezték, hogy még közel sincs egyetértés a magánszektorra vonatkozó bércsökkentés, illetve a bankfeltőkésítéshez kapcsolódó tulajdonjog-átruházás ügyében.
Az ellenzéki Új Demokrácia párt vezetője, Antonio Szamarasz újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a nemzetközi hitelezők "nagyobb recessziót várnak el Görögországtól". "Minden erőmmel harcolok ez ellen" - tette hozzá. A Laosz vezetője, Jeórjiosz Karacaferisz kijelentette: "nem járul hozzá a forradalmi robbanáshoz, amit a nép szegénységbe taszítása eredményez". A vasárnapi tárgyalásokat követően Panosz Beglitisz, a kormányzó Paszok szóvivője elmondta: a párt politikai tanácsa egyeztetést folytat a két legproblematikusabbnak ígérkező kérdésben, a bércsökkentésben, illetve a bankok feltőkésítésében.
A második mentőcsomag részeként a görög kormány 40 milliárd eurót pumpál a bankrendszerbe. A feltőkésítés módja azonban továbbra is vita tárgya: kérdés, hogy a forrásért cserébe a bankok törzsrészvényt vagy a nagyobb biztonságot jelentő elsőbbségi részvényt bocsássanak ki, illetve milyen szavazati jogosultságokkal rendelkezzen az állam. Papadémosz vasárnap az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta úgynevezett "trojka" képviselőivel is tárgyalt.
A helyzetet nehezíti, hogy a nemzetközi hitelezők már korábban jelezték: széles parlamenti támogatottságot várnak el a kidolgozandó konszolidációs és reformcsomagot illetően. Papadémosz szakértői kormánya tavaszig, a megállapodás megkötéséig vette át az ország irányítását: hamarosan választásokat írnak ki Görögországban. Mindeközben zajlanak a tárgyalások a görög kormány és magánbefektetői között a részleges, 100 milliárd eurós adósságleírásról. A több hete zajló tárgyalások ellenére továbbra sincs megállapodás az újonnan kibocsátandó, hosszú lejáratú állampapírok kamatfeltételeiről. Jóllehet a kiszivárgó információk szerint közel állnak a felek az egyezséghez, gazdasági szakértők és az IMF abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy kevés lehet az adósságleírás mértéke.
A befektetők mindazonáltal egyre inkább a reformlépésekre figyelnek. A trojka a többi között a minimálbér meghatározásának kivezetését, illetve a nemzeti egyezség nyomán kifizetett, általános "tizenharmadik és tizennegyedik havi bér" eltörlését követeli. A hétfő hajnalba nyúló tárgyalások után egy, a Dow Jones üzleti hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati forrás elmondta: a tárgyalások középpontjában immár nem a kéthavi bónusz eltörlése van, hanem a minimálbér 20 százalékos csökkentése, illetve más, az ágazati bérszerződések kötöttségeit csökkentő intézkedések. "Úgy tűnik, a kéthavi bónuszt megtarthatják, de még semmi sem végleges" - tette hozzá.
Az egyeztetések a közalkalmazottak létszámának csökkentéséről is zajlottak. A trojka 15 ezres azonnali létszámleépítést követel, ami része lenne egy átfogóbb, ötéves csökkentést tervnek. A forrás elmondta: a trojka a rendőrségnél, a fegyveres erőknél akar elbocsátásokat, illetve olyan javaslatok is vannak, hogy az ideiglenes munkaszerződéssel dolgozó tanárokat is bocsássák el az öt évre tervezett 150 ezer fős leépítési program részeként. Az idő mindazonáltal egyre sürget, a nemzetközi hitelezők és fontos politikusok egyre nagyobb nyomást helyeznek az athéni döntéshozókra.
Egy vasárnap megjelent lapinterjúban Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke úgy nyilatkozott: egyáltalán nem lehetetlen Görögország csődje, a súlyos adósságválsággal küszködő állam akár már márciusban fizetésképtelenséget jelenthet. A Der Spiegel német hetilapnak elmondta: az Európai Unió hamarosan megvonhatja a pénzügyi támogatást a csőd szélén álló országtól, ha Athén tovább halogatja a szükséges intézkedések végrehajtását.
Reformok nélkül Görögország "nem várhatja el másoktól, hogy szolidaritásból áldozatot vállaljanak érte" - mondta Juncker. Mindeközben a két legnagyobb görög szakszervezeti szövetség, a közszférát átfogó ADEDY, illetve a magánszektorbeli GSEE keddre 24 órás, országos általános sztrájkot hirdetett tiltakozásul az új megszorító intézkedések ellen. A szakszervezetek közlése szerint még zajlanak a tárgyalások a munkabeszüntetés részleteiről. (MTI)
