Egyre jobban nő a magyar tenger ázsiója az országban?

Jelentősen javult az utóbbi években a Balaton hazai megítélése, egy felmérés szerint a magyarok negyede a Balatonnál szeretne az idén nyaralni - hangzott el Balatonfüreden a "Szeressük a Balatont! című konferencián. (ProfitLine.hu)

A balatoni gazdasági, társadalmi és természeti folyamatokat számba vevő rendezvényt a Somogyi Hírlap, a Pannon Lapok Kiadói Kft. - a Zalai Hírlap és a veszprémi Napló kiadója -, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács szervezte a balatoni térség újságírói, turisztikai szakemberei, településvezetői részére. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár arra figyelmeztetett, hogy bár jelentősen csökkent a német turisták aránya a Balatonnál, még így is a legfőbb küldő országnak számít, amelyre oda kell figyelni a marketingmunkában. A német vendégek mellett fontos küldő országnak számít Ausztria, Hollandia, Dánia és Oroszország is. Miközben jelentősen visszaesett a Balatonnál a német, az angol és a amerikai vendégek száma, a kelet-európai piacokon nő a tó népszerűsége. A szakállamtitkár szólt arról is, hogy a turisztikai világszervezet várakozásai szerint a kontinensek közül Európában várható a legnagyobb, 0-3 százalékos visszaesés a turisztikában, ami jelentős megtorpanás a korábbi, évenként 4-5 százalékkal növekvő tendenciához képest. Magyarország stagnálásra számíthat, a beutazó turizmus 8-10 százalékos csökkenésével, és az ezt némileg ellensúlyozó belföldi turizmus növekedésével. Kovács Miklós beszámolt egy új felmérésről is, amelyben a horvát tengerpartot összehasonlították a Balatonnal. Ebben egy négytagú magyar család szállás, éttermi és utazási költségeivel kalkuláltak szerény körülmények között. A számítások szerint egy egy hetes balatoni nyaralás 350 ezer, míg egy horvát tengerparti 465 ezer forintba kerülne egy családnak az eltérő árak és távolság miatt. Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese egy új belföldi kutatás eredményeire hivatkozva elmondta, az elmúlt négy év alatt jelentősen javult a Balaton megítélése. Már nemcsak a családok, hanem a fiatalok és baráti köreik kedvenc úti célja is a magyar tenger. A válaszadók a legpozitívabban a jó megközelíthetőséget, a változatos tájat és programokat, a jó vízminőséget és a kerékpározási lehetőséget találták. A negatívumok között emlegették a strandok és az illemhelyek állapotát, felszereltségét, valamint a hektikusan változó árszínvonalat. A felmérésből következően a balatoni vonzerő növekedését elsősorban a vízminőség megőrzése és a strandfejlesztések garantálhatják, másodsorban a gyógy- és wellness szálloda-fejlesztések jelenthetik. Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke arról szólt, hogy a Balatonra látogató magyarok 41 százaléka ingyenes, vagyis saját, rokoni vagy baráti szálláshelyet vesz igénybe. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi szálláshelyek alapján becsült forgalomnál jóval nagyobb turisztikai jelentősége van a tónak, főként ha hozzávesszük a napi kirándulókat is. Az elnök kritikával illette a balatoni gasztronómiát, amelyből szerinte hiányzik a gyermekeknek szánt választék, a gyümölcsök, valamint az egészséges életmódhoz szükséges kínálat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenleginél nagyobb összefogásra, és a természeti értékek iránti megkülönböztetett figyelemre van szükség. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy városában 10 milliárd forintos fejlesztés áll amiatt, mert nem működik a banki projektfinanszírozás. Szóvá tette azt is, hogy több mint 40 millió forintos terhet jelent a már szerződésekkel bíró Balatonfüred fejlesztéseire nézve a júliustól hatályos áfaemelés, amelynek ellensúlyozására megoldást vár az ország gazdasági vezetésétől. Rámutatott: közös érdek, hogy az áfaemelés ne okozzon áremelkedést a Balatonnál, hiszen a kormány bizonyos járulékcsökkenésekkel ellensúlyozta azt a vállalkozók számára. Az üdülési csekk adómentességét véleménye szerint meg kell őrizni, hiszen a szakemberek szerint több bevételt hoz az országnak az adómentes, gazdaságfehérítő üdülési csekk, mint amennyi a megadóztatásból várható adóbevétel lenne.