Elakadt a balatoni mederhasználati szerződések kötése
Kifejtette, a korábbi évekhez képest javult a Balatonnál a mederhasználati szerződések megkötésére irányuló hajlandóság, azonban a nemzeti vagyonról szóló törvény január 1-jei hatályba lépése óta nem köthet az igazgatóság mederhasználati szerződést az ehhez szükséges mintaszerződés felülvizsgálatáig. A felülvizsgálat célja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) összhangba hozza a szerződéskötések alapjául szolgáló dokumentumot az új jogszabály rendelkezéseivel.
Az elakadást az okozza, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem létesíthető osztott tulajdon az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonon - ilyen a Balaton medre is. Márpedig a mederhasználati díj bevezetésekor az érintettek kiharcolták, hogy a speciális balatoni helyzetekben, ahol kifejezetten a vízmederbe épülnek beruházások (mólószárak), ezekre a "felépítményekre" tulajdonjogot jegyezhessen be a beruházó, egyebek közt azért, hogy az fedezetül szolgálhasson a fejlesztéshez szükséges hitelfelvételhez.
Jelenleg a korábban osztott tulajdon bejegyzést lehetővé tevő mederhasználati szerződések felülvizsgálatának lezárultáig új szerződés nem köthető, márpedig ennek megléte szükséges minden üzemelési, fennmaradási, illetve létesítési engedélyeztetési eljárás lezárásához. Ennek hiánya akadályozza a kikötő-beruházások beindulását és a már meglévő kikötők működését is, egyebek közt Ábrahámhegynél, Csopakon, Balatonfűzfőn, Badacsonytördemicnél.
Csonki István tájékoztatása szerint összesen több mint száz olyan kikötő van a Balatonon, amelynek előbb-utóbb mederhasználati szerződést kell kötnie, de nagyrészük korábbi engedélye még nem járt le. Jelenleg mintegy húsz kérelmező vár a mederhasználati szerződése megkötésére. Az MNV-hez elküldött kérdéseire az MTI a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztályáról kapott választ, amely szerint a nemzeti vagyontörvény új rendelkezése nem akadályozza a vizek medrében végrehajtott vállalkozói fejlesztéseket, köztük a kikötő-beruházásokat.
A minisztérium álláspontja szerint azért, mert a kikötő nem a folyón, illetve tavon létesítendő felépítmény, vagyis nem létesít osztott tulajdont a folyó- illetve tómederrel, hanem a parti ingatlannal alkot egységet, amely viszont már nem tartozik a kizárólagos állami, önkormányzati tulajdoni körbe. Az elbontható stég, kikötő jogilag ingóságnak minősül akkor is, ha szilárd alappal rendelkezik, tehát osztott tulajdon ezekben az esetekben sem keletkezik. A Balatonon meglévő és létesítendő kikötőkre 2007 szeptemberétől kezdtek el mederhasználati szerződéseket kötni, díjfizetésre kötelezve a kikötő-üzemeltetőket.
Az érintettek több szempontból is kifogásolták az új rendszert, így jó három évig mindössze 17 mederhasználati, illetve bérleti szerződést sikerült nyélbe ütnie a hatóságnak. Az elégedetlenkedés hatására tavaly az MNV széleskörű egyeztetést követően új díjfizetési rendszert vezetett be, amely jelenleg is hatályos. A szerződések megkötésével megbízott vízügyi igazgatóság tapasztalatai szerint az új feltételek - főként a háromféle díjszámítás közötti választási lehetőség, amely ez év májusának végéig áll fenn -, továbbá a díj szakaszos bevezetése szerződéskötésre ösztönözte a kikötőt működtetőket.
Tavaly már 25-re emelkedett a jelentkezők száma. Több esetben már olyan kikötőt működtetők is jelzik a szerződéskötési szándékukat, akiknek még nem járt le az évekkel ezelőtti gyakorlat szerint üzemeltetésre jogosító vízjogi engedélyük, illetve hajózási engedélyük, pedig még csak tervben van egy olyan jogszabály, amely szerint a mederhasználati szerződéssel nem rendelkező kikötők elvesztik az engedélyüket. Lejárt engedélyek esetén viszont egyértelmű a helyzet: további üzemelésről csak akkor lehet szó, ha megkötik az objektumra a mederhasználati szerződést. (MTI)
