Elégedett Magyarországgal az IMF, de további intézkedések szükségesek
A szakértők hangsúlyozzák: azon politikák végrehajtása, amelyek egybecsengenek a programmal, alapvetőek a makrogazdasági stabilitás erősítése szempontjából és középtávon alapot teremtenek az erős, fenntartható növekedéshez. A jelentés megállapítja, hogy minden, 2009 szeptember végi mennyiségi teljesítményfeltétel teljesült.
Magyarország gazdasági kilátásai szerény mértékben javultak a legutóbbi felülvizsgálat óta, részben az eurózóna kezdődő kilábalását tükrözve. A reál GDP erősen csökken az idén, és jövőre várhatóan kissé tovább csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya ugyanakkor gyorsan mérséklődik. Az infláció várhatóan átmenetileg nő, 2010 elejéig, az ÁFA-kulcs emelése következtében, majd 2010 közepére a központi bank 3 százaléko inflációs célja alá esik.
Az IMF szakértői úgy látják: a kormányzati kiadásokat tartósan csökkentették anélkül, hogy gazdasági zsugorodás súlyosbodjon. Teret nyitva az óvatos kamatcsökkentési politikának, az említett intézkedések lehetővé tették Magyarország számára, hogy teljes egészében kihasználhassa a globális pénzügyi feltételekben végbemenő stabilizálódást. A jelentés szerint a folytatódó költségvetési konszolidáció és a szilárd külső pénzügyi feltételek további óvatos kamatcsökkentésekre adnak lehetőséget.
A szakértők úgy ítélik meg, hogy a 2010-es költségvetés hitelesen tükrözi a júniusban elhatározott szerkezeti költségcsökkentéseket, de a szigorú kiadásellenőrzés és a váratlan eseményekre beépített tartalékok alapvető fontosságúak a kockázatkezelés szempontjából. A Parlament által jóváhagyott 2010-es költségvetést jelentős makrogazdasági és végrehajtási kockázatok övezik, amelyek közül a szakértői jelentés az idei évre előrehozott zárjegy felhalmozás jövedéki adó csökkentő következményét említi a játékadó és nyereségadó bevétel bizonytalanságaival valamint a közlekedési vállalatok tervezettnél nagyobb támogatásával együtt.
Ennek ellensúlyozására felhasznált költségvetési tartalékokon felül azonban még a GDP 0,5 százalékának megfelelő tartalék marad meg, amely elégségesnek látszik egyéb kockázatok kezelésére - olvasható az IMF szakértői jelentésében. A valutalap delegáltjai és a magyar illetékesek egyetértettek abban, hogy amennyiben a feltételek a vártnál kedvezőbben alakulnak, a megtakarítást arra kell felhasználni, hogy 2011-ben elősegítse a kiadások leszorítását ahhoz, hogy az államháztartás GDP- arányos hiánya közeledjen az EU-ban megkövetelt 3 százalékos szint alá csökkenjen.
A hatóságoknak folytatniuk kell azon hitelintézetek pénzügyi stabilitásának ellenőrzését, amelyek devizahitelt kaptak a kormányzattól. Ugyanakkor fontos olyan szabályozás bevezetése, amely csökkenti a háztartásoknak nyújtott devizahitelezés kockázatait. A kiigazító intézkedések végrehajtása különösképpen a nem központi intézményekben (például a helyi önkormányzatoknál és a közösségi közlekedésben) bír nagy bizonytalansággal - mutat rá a jelentés.
A kockázatok csökkentésére a kiadásellenőrzés erősítését folytatni kell és a tartalékokat csak abban az esetben szabad felhasználni, ha a meglévő rendeltetési célterületeken belül lehet kompenzációt találni. Ennek kapcsán a jelentés külön hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak fokozni kell erőfeszítéseiket a közösségi közlekedési rendszer átalakítására.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága múlt pénteki ülésén megállapította, hogy Magyarország teljesítette a feltételeket, és az IMF hitelkeretéből a 725,1 millió SDR (jelenlegi árfolyamon 796,217 millió euró) összegű ötödik hitelrészlet lehívható, ám Magyarország az újabb részletet nem veszi igénybe - közölte a Pénzügyminisztérium.
Magyarország tavaly októberben kötött hitelkeret-megállapodást az IMF-fel, az Európai Unióval és a Világbankkal 20 milliárd euró összegben. Az IMF igazgatósága 2008. november 6-án 10,5 milliárd SDR (aktuális árfolyamon 1 SDR=1,0985 euró) összegű készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Magyarország számára.
