Elemzői vélemények a KSH által közzétett reálkereset adatokra
A KSH adatai szerint 2009 január-decemberében az előző évhez képest 2,4 százalékkal csökkent a reálkereset. A versenyszférában 0,2 százalékos emelkedést, míg a költségvetési szférában 8,3 százalékos csökkenést mért a KSH.
Suppan Gergely úgy látja, a súlyozott átlag szerinti reálbér változások mindkét szektorban torzulást okoztak a statisztikákban. A versenyszférában a 2009 derekán tapasztalt elbocsátási hullámban elsősorban az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók voltak érintettek, így a magasabb jövedelmű munkavállalók növekvő súlya javított számokon.
A KSH szerint a közszférában elsősorban a tizenharmadik havi juttatások megnyirbálása miatt volt tapasztalható nagyobb csökkenés, ez a bruttó bérek szintjén 7,9 százalékos elmaradást okozott a 2008-as adatokhoz képest. Suppan Gergely szerint ezen felül a közszféra béreinek átlagát lenyomta, hogy a közmunka programok beindulását követően már jelentős statisztikai súlyt képviselnek a költségvetési szférában az alacsony jövedelműek.
A közmunkások nagy száma a foglalkoztatási adatokon viszont javított, a statisztikákban ellensúlyozta a versenyszférában történt nagy leépítések mutatóit. A 2009 decemberi adatok szerint a versenyszférában 2,2, a költségvetési szférában 4,1 százalékkal csökkent a reálbér. A Takarékbank elemzője szerint a novemberi adatokhoz képest viszonylag nagy arányú csökkenés oka, hogy a munkáltatók a bónuszok kifizetésével inkább kivárták 2010 januárját, amikor az adórendszer számukra kedvezőbb változásait bevezették. Így az elemző meglátása szerint az idei év első hónapjának reálbér adataiban jelentősebb megugrásra számíthatunk majd.
Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerint az idei évben stagnálást, de inkább enyhe csökkenést mutatnak majd a reálbér statisztikák, a javulás esélyét azonban kizárta. A közgazdász szerint a nyomott bérszínvonal hatására csökkeni fog a keresleti típusú infláció mértéke, amely a kamatpolitika enyhítésének irányába befolyásolja majd Magyar Nemzeti Bankot.
Suppan Gergely szerint viszont 2010 júliusától jelentősen megugrik majd a reálbér mértéke, elsősorban az idei jövedéki adó és az áfaváltozások inflatorikus hatása miatt. Szerinte azonban a bérkiáramlás mértéke nem fogja befolyásolni a jegybank kamatpolitikáját, mert az kizárólag a piaci folyamatok függvénye lesz. Abban mindkét elemző egyetértett, hogy a reálkereset változásának tavalyi mértéke nagyjából a várakozásokkal összhangban állt.
