Elemzők - a következő hónapokban csökkenhet az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint a fogyasztói árak júniusban 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az elemzők a májusi 5,1 százalékos inflációt követően lassú mérséklődést vagy stagnálást vártak, de semmiképp sem számítottak az áremelkedés gyorsulására.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint az éves infláció júniusban ugyan magasabb lett a vártnál, ez azonban a hosszabb távú kilátásokat nem rontja. Az adatokat elemezve emlékeztetett arra, hogy júniusban az élelmiszerek árának havi emelkedése magasabb volt az átlagosnál, és elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek ára emelkedett, a rossz időjárás és az árvizek miatt.
Erre a hatásra számítani lehetett ugyan, de ő maga is alábecsülte a mélységét, így lett az 5,1 százalékos előrejelzése alacsonyabb a tényleges értéknél. Az elemző ugyanakkor úgy véli, a hosszabb távú kilátásokat nem rontja a vártnál magasabb júniusi adat. Megemlítette, hogy a maginfláció - amely nem tartalmazza például a feldolgozatlan élelmiszereket - tovább csökkent júniusban, 3,5 százalékra.
A szolgáltatások árindexe szintén nem mutatott jelentős növekedést. Mindezek alapján Árokszállási Zoltán 2010 egészére 4,6 százalékos éves átlagos inflációt vár. A következő egy-két hónapban várakozása szerint erőteljesebben csökkenhet a fogyasztói árindex, és akár 4 százalék alatti év/éves mutatót is láthatunk. Ennek oka, hogy a bázisba beépül a tavalyi adóemelések hatása, amely miatt akkor megugrott az index. (Tavaly júliusban 1,3 százalékos volt a havi infláció és a tizenkét havi index 5,1 százalékosra ugrott az előző havi 3,7 százalékról.)
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint a várakozások szerint alakult az infláció, sőt az összetételében sem okozott meglepetést. Számítani lehetett ugyanis arra, hogy az élelmiszerek árufőcsoport nagyon jelentős havi áremelkedést mutat majd az idényáras élelmiszerek drágulása miatt, illetve az energiaárak esetében a támogatások változása okozhat némi megugrást, a többi hatás is szezonális, a nyári ruházati cikkek ára például mérséklődött a júniusi kiárusítások nyomán.
A havi 0,2 százalékos változást a konszenzusnak megfelelő volt, de éves alapon 5,1 százalék jött ki, míg valószínűleg kerekítési okokból lett 5,3 százalékos a KSH adata, - vélekedett az elemző. Mint hozzátette a lényeg azonban az, hogy 5 százalékot kicsit meghaladó volt a várakozás is. Nem is a júniusi inflációs adat az érdekes, hanem a júliusi lesz az - hívta fel a figyelmet Török Zoltán. Kifejtette: az áfa emelése tavaly júliusban következett be, érdekes lesz meglátni, hogy ennek a bázishatásnak milyen hatása lesz az év/év alapú inflációs adatra. "Én azt gondolom, hogy a hatása következtében nagy mértékben csökken majd az infláció Magyarországon, valahol 3,5 százalék körül lehet majd júliusban az éves infláció mértéke" - mondta a Raiffeisen elemzője.
Török Zoltán szerint júliusban érdemes lesz odafigyelni azokra a tényezőkre is, amelyek júniusban hajtották az inflációt, tehát az élelmiszerre és a háztartási energiára. A szezonális élelmiszerek júliusban már lefelé viszik majd az élelmiszerárakat, tehát az infláció mérséklődésének irányába hatnak, illetve kérdés, hogy az ártámogatások változása miként alakítja majd a háztartási energia árát, néhány szolgáltató ugyanis csökkentette a villamos energia árát.
Török Zoltán összességében úgy véli, hogy a július infláció nagyon izgalmas és érdekes adat lesz, megtörik majd az a régóta tartó folyamat, hogy az Európai Unión belül Magyarországon kiemelkedően magas az infláció. "Főként az áfa bázishatás miatt, ha nem is a 3 százalékos inflációs célhoz, de legalábbis a 4 százalék alatti sávba visszatér majd az infláció Magyarországon" - fogalmazott az elemző.
